Senki sem tudja, miért épült, és miért ennyire távol minden civilizációtól. Elveszett titkot rejthet?

Létezik egy különleges erőd, méghozzá egy olyan elszigetelt helyen, mely a világ legmagányosabb erődítményévé teszi a Por-Bajin - vagy Por-Bazsin erődöt.

A közel 1300 éves erőd nem adja egykönnyen titkait, és még ma is számtalan megválaszolatlan kérdés van vele kapcsolatban.

Még maga Vlagyimir Putyin is nyilatkozott egyszer erről a csodálatos, és egyben nagyon furcsa struktúráról:

„Sok helyen jártam már, sok mindent megnéztem már, de ilyet még nem láttam.”

De miért is övezi ekkora titok, és milyen megválaszolatlan kérdéseket rejt a Por-Bajin erőd?

Maga az erődítmény, illetve annak csak a romjai a Mongol-Orosz határnál fekszik. Egy hatalmas tóval van körülvéve, és az előzetes kormeghatározásos vizsgálatok annak idején valamikor a 8. században épülhetett Ujgur Kaganátus idején.

Maga a név - Por-Bajin - annyit tesz, mint agyaghát. A Tere-hol tó közepén helyezkedik el egy szigeten és a maradványok vizsgálatai során kiderült, hogy egy téglalap alakú területet eredetileg 10 méter magas és 12 méter széles falak vettek körül. A falon belül pedig két részre oszlott a komplexum, amelyeket kőalapon álló faoszlopokkal is megerősítettek.

Legnagyobb részt fatéglákból állhatott, és agyagból, ezért is adhatták ezt a nevet neki annak idején. Több évszázados rejtély, hogy ki, vagy kik építhették a rejtélyes erődöt.

Továbbá az is egy hatalmas talány, hogy miért épült minden létező emberi tömörüléstől, civilizációtól viszonylag távol? Rejtegetni akartak itt valamit? Vagy a világtól elvonultan békében élni?

Az erődítmény belsejéről szintén csak töredékinformációink vannak. Eredetileg a falakon belül a struktúra két nagy komplexumból állhatott, melyeket kőlapokba süllyesztett faoszlopokkal erősítettek meg.

Az építőanyagokból ugyan következtetni lehet a lehetséges építőkre, vagy legalábbis az erődítmény stílusára, de a stílus nem biztos, hogy magukat a készítőket is megjelölik.

Eszerint a kínai Tang-dinasztiára jellemző stílusra utalnak a felhasznált anyagok, és a maradványok.

Sokak szerint egy közeli Buddhista kolostor körül tömörült közösség lakhatott Por-Bazsinban. Ezt számos könyv is alátámasztja, amelyek a terület egykori ujgur városairól írnak. Azonban mégsem lehet biztosra kijelenteni, hogy kik is lehettek az eredeti készítők.

Ha valóban egy Buddhista közösség élt itt, az ugyan megmagyarázná azt is, hogy miért volt ennyire elszigetelt helyre megépítve az erőd, azonban az erőd jelleget nem magyarázza meg.

A rekonstrukciók szerint ugyanis elrendezésre és megvalósításra akár katonai jelleget is feltételezni lehet. Ez pedig teljesen más megvilágításba helyezné az egészet. Egyes régészek szerint még az sem kizárt, hogy azért építették ennyire masszívra, áthatolhatatlanra, mert valamit - kincset, vagy más ereklyét, értékes dokumentumokat - rejtegethettek a falain belül.

Külön rejtély az is, hogy nagyon hideg volt ezen a vidéken a 8. században, de még ma sem lehetne megmaradni a falakon belül, ha állnának még.

Gyakorlatilag a fagyhalál várt volna a lakókra az első néhány éjszaka átvészelése után. De akkor mégis, kik éltek itt, és hogyan vészelték át az állandó hideget mindenféle fűtési rendszer nélkül?

A kérdések egyre sokasodnak, ahogy múlik az idő, és a Por-Bazsin erőd talán örökre magába temette ezeket a titkokat.

Forrás:http://avilagtitkai.com/articles/view/1300-eves-erod-romjai-borzoljak-a-kedelyeket-sziberiaban