A KANÁLHAJLÍTÓK REJTÉLYE
Néha mindenki szeretne akarattal tárgyakat mozgatni, de csak kevesen képesek rá.
Az emberek és tárgyak közötti kapcsolatból gyakran kiderülnek paranormális képességek. A pszichokinézist Stephen King, Carrie címû regényének fõhõsnõje mesterfokon ûzte, akaratával egészen hatalmas tárgyakat volt képes felemelni és elhajítani. Bár annak a történetnek nem lett jó vége (Carrie iskolatársait megsebesítette vagy meggyilkolta dühében), kétségkívül áldásos állapot lehet, ha a toll csak úgy a kezünkbe repül.
Vannak, akiknek testére fémtárgyak tapadnak, míg születnek közénk olyan emberek is, akik el is tudják õket hajlítani. A hetvenes évek elején egy amerikai tévécsatornán bemutattak egy izraeli férfit, aki kanalakat és egyéb fémbõl készült tárgyakat hajlított, anélkül, hogy fizikai erõt fejtett volna ki.
Õ volt az azóta híressé vált Uri Geller. Az adás után olyan olvasói levelek érkeztek a szerkesztõségbe, melyekben furcsa jelenségekrõl számoltak be saját lakásukban a mûsor ideje alatt. Kések hajlottak el és régóta nem mûködõ órák mutatója lendült mozgásba.
Vizsgálatok során kiderült, hogy Uri Geller kezének pszichokinetikus ereje van. A férfit a legkülönbözõbb helyzetekben tették próbára, például medencébe kellett merülnie egy kanállal, amelynek nyelét a víz alatt formálta át szögletessé. A fémhajlítást kutató tudósok többféle módszert is kitaláltak arra, hogyan zárják ki a csalás lehetõségét.
Ezért áttetszõ üvegcsõbe helyezték a tárgyakat, hogy hozzájuk se lehessen érni, vagy a vizsgált személy köré több ponton feszültségmérõket helyeztek el. Ennek ellenére a többség szkeptikusan áll hozzá a fémhajlítás jelenségéhez, ma már nem is foglalkoznak vele olyan intenzíven, mint a hetvenes-nyolcvanas években.
Kommentáld!