1. Kolmanskop, Namíbia

 Dél-Namíbia kietlen vidékén áll - éppenhogy áll - ez a szebb napokat látott település, néhány kilométerre Lüderitz kikötőjétől. 1908-ban a környéken kitört a gyémánt láz és százával érkeztek ide a könnyű meggazdagodás reményében a főként német bevándorlók. Két éven belül iskola, sőt kaszinó nyílt Kolmanskopban, majd elegáns lakóházak sora jelent meg a főutcán.

 Az első világháború után a gyémánt ára zuhanni kezdett, Kolmanskop felett pedig megjelentek a sivatagban amúgy szokatlan fekete fellegek. Az ötvenes évek közepére a város elnéptelenedett, és a sivatag lassan visszafoglalta azt, ami az övé.

 A csinos kis kerteket és utcákat ellepte a homok, a szellemvárosban ma már csak a színházterem utal a nagyszerű múltra. 

2. San Zhi, Tajvan

 Futurisztikus üdülőfalunak szánták az építői, ám most sokkal inkább UFO roncstelepnek tűnik San Zhi. Tajvan északi részén abban a reményben kezdték el az építkezést mintegy húsz évvel ezelőtt, hogy a felső tízezer kedvelt nyaralóhelye legyen.

A munkálatok közben több halálos baleset is történt. Az építkezést számos alkalommal leállították, végül a tajvani kormány - hivatalosan gazdasági okból - elállt a fejlesztéstől. Azóta a repülő csészealjak csak rozsdásodnak és nyikorognak a szélben.

A szellemvárosnak roppant rossz híre van: a helyiek szerint az elhunyt építőmunkások szelleme kísért a fémvázakban, ezért senki sem akarja megvásárolni a területet.

3. Craco, Olaszország

 Kevés az igazi szellemváros az öreg kontinensen, ám Craco valóban az. A Taranto-öböl szomszédságában fekvő kisváros hosszú történelemre néz vissza: 1060-ban alapították. 1891-ben még 2000 lakosa volt, ám a nehéz életkörülmények, elsősorban a rossz termés miatt 1892 és 1922 között 1300-an kivándoroltak Amerikába.

 A második világháború és a gyakori földcsuszamlások sem tették népszerűbb lakóhellyé Cracót. 1963-ban a maradék lakót átköltöztették egy biztonságosabb völgybe, a város pedig kilencszáz év után elnéptelenedett. 

 4. Gunkanjima, Japán

 Nagasaki tartomány 505 lakatlan szigetének egyike, 15 kilométerre Nagasaki városától. 1890-ben a Mitsubishi vállalat megvásárolta a földdarabot és elkezdte a tenger alatti szén bányászatát. Olyannyira beindult az üzlet, hogy 1916-ban felépítették az első, nagy kocka alakú épületet, amelyben otthont biztosítottak a munkásoknak és megvédték őket a hurrikánoktól. 

1959-re a sziget gyakorlatilag megtelt, 835 ember jutott egyetlen négyzetkilométerre, ez az egyik legnagyobb népsűrűségnek felel meg a földön. A hatvanas években aztán jött a krach, a szén ára zuhanni kezdett és 1974-ben a Mitsubishi felhagyott a bányászattal. 

A sziget és egykor zsúfolt lakónegyedei ma üresen állnak. Törvény tiltja, hogy bárki is illetéktelenül a sziget földjére lépjen. 

5. Oradour-Sur-Glane, Franciaország

Oradour-Sur-Glane az emberi kegyetlenség szimbóluma. A francia faluban a II. világháború idején a németek bosszúból 642 embert mészároltak le, mert a lakók - szerintük - együttműködtek az ellenállással. 

A történelem fintora, hogy a németek célja Oradour-sur-Vayres városka volt, de tévedésből Oradour-Sur-Glane-t szállták meg 1944. június 10-én. Egy túlélő elmondása szerint a település férfi lakosait egy pajtába terelték, ahol először lábon lőtték őket, hogy hosszabb ideig tartson az agóniájuk. 

A nőket és a gyerekeket a templomba zárták, majd amikor ők megpróbáltak kitörni onnan, mindegyiküket megölték. A gyilkosságokat követően a németek felgyújtották a falut, A romok a mai napig állnak, hogy emlékeztessenek mindenkit a történtekre.