Apophis – egy becsapó(dáso)s sajtóhír margójára (1. rész)
Katasztrófák ellen - 2005.12.29 21:32.

FORRÁS:http://www.urvilag.hu/article.php?id=1534

A napokban a hazai sajtóban felröppent az első hallásra hírlapi kacsának tűnő hír: 2036-ban egy kisbolygó becsapódása pusztítja el Európát! Amint az gyakran lenni szokott, a média tette a dolgát, sikerült sokmindent összezavarnia... Akit a részletek is érdekelnek, annak ajánljuk háromrészes cikkünket.

December 27-én, az ünnepek közötti „hírholtszezonban” röpítette világgá többek között (óránként!) a magyar közszolgálati rádió Kossuth adója a hírt, miszerint egy kisbolygó 2036-ban a Földnek fog ütközni, ráadásul pont Európát találja majd telibe. Az egy olasz napilapra, mint forrásra hivatkozó értesüléssel több probléma is van. Egyrészt az eredeti hír szavatossága lejárt: az pont egy éve (!) járta be a világsajtót (lehet, hogy valaki valahol véletlenül egy tavalyi lapszámot vett elő?). Másrészt – ahogy a kedvelt kabarétréfában mondják: „ez így ebben a formában nem igaz”...

Egy nappal később az Index cikke – forrás megjelölése nélkül – már azt is tényként közli, hogy az Európai Űrügynökség az Apophis űrszondás eltérítésére készül. (A Don Quijote-tervről tavaly mi is írtunk, de az ha indul is, nem az Apophis felé... – ld. a lenti linkeket.)

A 2004MN4 jelű, Apophis néven is emlegetett, és valóban rendkívül érdekes kisbolygóról, illetve a felfedezés történetéről, a szenzáció előéletéről az AeroMagazin 2005. októberi (!) számában írt cikket Almár Iván. Minden további kommentár nélkül most három folytatásban ezt idézzük – a szerző szíves hozzájárulásával. (A havonta megjelenő AeroMagazin egyébként a repülési cikkek mellett rendszeresen, 8 oldal terjedelemben foglalkozik aktuális űrkutatási témákkal, évfordulókkal.)

Kisbolygó randevúzik a Földdel
Almár Iván cikke (AeroMagazin, 2005. október) – 1. rész

Hallatlanul izgalmas, és kissé félelmetes az a történet, amelyet Rusty Schweickart, az Apollo-9 űrhajó egykori pilótája ad közre a Planetary Report legújabb számában. Egy hegyméretű kisbolygóról van szó, amely 2029. április 13-án alig 30 000 km-re megközelíti Földünket, majd a pálya módosulásától függően 2036-ban akár el is találhatja bolygónkat.

2029: veszedelmes közelség...
De miért nem foglalkozott a szenzá ciókra mindig éhes sajtó ezzel a jö vőnk szempontjából páratlan felfe dezéssel? Miért nem hallottunk ta valy év végén a közelgő 2004MN4 jelű kisbolygóról, amelyet Apophis nak is neveznek? Miért nem szólal tak meg a szakemberek, miért ma radt az esemény szinte észrevétlen?

Schweickart szerint az egész tör ténet 2004 júniusában kezdődött, amikor az arizonai Kitt Peak ob szervatórium nagy távcsövével egy újabb NEA-t, vagyis egy, a Földet megközelítő kisbolygót fedeztek fel. Sajnos hosszabban követni a rossz időjárás miatt nem sikerült. Decemberben ausztrál csillagá szok azonban újra felfedezték a 2004MN4 jelű égitestet, amelynek átmérőjét 320-400 méteresre be csülték. Ami igazán meglepőnek bizonyult, az a kis égitest pályája. Lényegében a Föld és belső bolygó­szomszédunk, a Vénusz pályája kö zött mozog, miközben 323 naponta megkerüli a Napot. Ezen  kívül mozgása olyan különleges, hogy néhány éven keresztül rend szeresen eljut Földünk közelébe, majd 6-7 olyan év következik, ami kor messze jár tőlünk, és Nap-köze li helyzete miatt szinte megfigyel hetetlen. (Most éppen még egy évig viszonylag könnyen követhető, majd el fog tűnni a szemünk elől.)

Pályáját 2004 decemberében már elég pontosan ismerték a csillagá szok ahhoz, hogy felfigyeljenek a 2029. április 13-án várható igen szoros megközelítésre, amely eset leg a Földdel való ütközéshez is vezethet. A karácsony napján vég zett újabb megfigyelések és pálya számitási erőfeszítések arra a meg döbbentő következtetésre vezet tek, hogy annak az esélye, hogy a 2004MN4 eltalálja a Földet, 1 a 47- hez, sőt akár 1 a 37-hez is lehet, ami az úgynevezett Torinói skálán még soha nem tapasztalt magas, 4 -es értékre vezetett. (A tízfokozatú Torinói ská la egy, a becsapódás valószínűségére és energiájára jellemző számmal jelöli a kisbolygókat vagy üstökösöket; a NASA JPL jelenlegi számításai szerint az Apophishez rendelt érték csupán 1. - F.S.)

A példátlan veszély bejelentése megtörtént, de semmi figyelmet nem keltett. Ennek oka nyilvánva ló: aznap pusztított az óriási cuna mi az Indiai-óceán partvidékein, és az egész világ döbbenten figyel te ezt a példátlan méretű termé szeti katasztrófát. Pár nappal ké sőbb az sem jutott el a sajtóba, hogy arizonai csillagászok jóval korábbi felvételeken felfedezték a 2004MN4 nyomát, és ezáltal pon tosítani lehetett a pályaszámítást. Eszerint 2029. április 13-án az Apophis kisbolygó igen közel, mintegy 30 000 km-re (kevesebb mint egytized holdtávolságnyira!) robog majd el a Föld mellett, de közvetlen veszélyt bolygónkra nem jelent.

Azt is kiszámították, hogy 2029. április 13-án este Észak-Európa la kói derült idő esetén szabad szem mel is láthatják majd (3 magnitúdós csillagként) a kis égitest átvonulá sát, amint nyugat-délnyugat felé mozogva 40 percig szinte a talajjal párhuzamosan halad az égen a csil lagok között. Azt azonban csak pon tos megfigyelésekkel lehet majd ki mutatni, hogy bolygónk gravitációs vonzásának hatására a Föld mögött elrepülő Apophis pályája 28 fokkal elfordul, és ezáltal a kis égitest a ko rábbitól jelentősen eltérő pályára kerül.

Ilyen jellegű pályamódosításo kat, „hintamanővereket” az űrkutatásban ma már rendszeresen hasz nálnak annak érdekében, hogy az űrszonda valamely nagybolygó al kalmas irányból történő, előre ter vezett megközelítéséveI új lendüle tet kapjon távolabbi célja eléréséhez. Üstökösök esetében is megfi gyeltek már hasonló, bár természe tes pályamódosulásokat. Tudjuk, hogy az Apophis Nap körüli pályá ja a Föld-megközelítés hatására úgy fog módosulni, hogy a naptávolpont jóval kijjebb kerül, és a ke ringési idő kb. 428 napra nő. A pontos érték attól függ, hogy az égi test milyen közel halad el a Föld mellett.