Azt írja Yam suph;-hogy """mert az ember alaptermészete, vagyis divatosan megfogalmazva, a “lélek”, nincs alávetve a szenvedésnek.""" Ezért térj vissza a lélkedhez és az segíteni képes rajtad.

Megint csak ellenkeznem kell egy írással!!

Sajnos épp a lélek az amely átéli teljes mértékben az ÉN fájdalmát! Ha pedig túl sok fájdalmat él át az ÉN akkor a lélek nagyon súlyosan megbetegedni képes! Ami visszahat az ÉN személyiségére és a testműködésre is!

Ha viszont valakinek erős a lelke akkor maga a lélek szeretne segíteni, hogy az ÉN ne szenvedjen. ennek különböző megnyilvánulásai vannak
1/ Amikor amnéziát okoz, lefedi a lélek a fájó emlékeket és nem éleszti fel a memóriából
2/ terelgeti az ÉN-t más irányba megérzésekkel
3/ beleavatkozik a test szervi idegi működésébe-- ezzel tereli az orvosok felé, segítségért
4/ Olyan tüneteket teremt a testi működésében amellyel megakadályozni képes, hogy az ÉN elkeseredésében butaságot kövessen el-- képes bénaságot vagy épp vakságot előidézni, leblokkolva egyes működéseket de csak akkor, ha az ÉN cselekedni szándékozik.
5/ a lélek jelenléte az életben állandó, csak hallgatni kell rá, -- a megérzéseinkre és a lelkiismeret halk gondolataira.

Tehát épp azért kell a lélekhez fordulnunk, hogy először a lelkünket kell megnyugtatni, letisztítani róla a feszültségeket, hogy aztán a lélek erősebbé, tisztábbá válva segíteni tudjon az ÉN-nek az élet-okozta problémáiban.

Ezt az állapotot pedig csak egy teljes kikapcsolódással, csenddel és a lelkünk szálainak szeretettel való lesimításával érhetjük el úgy, hogy a gondolati tenyerünkkel többször is átsimogatjuk a testünket belül, minden szervet, majd kívül az egész testfelszínen végig futó minden egyes lélek energia szálat.

Nekem volt gyerekkoromban egy visszatérő rémálmom.
Egy hatalmas fa gyökerébe bebújtam, hogy az üreges odvas fában belül végigkússza fölelé.
De mindíg megrekedtem és beszorultam, nagyon rémisztő volt.
Egyszer álmomban sikerült megtalálnom a kijáratot, nem szorultam már be, kimásztam.
Azóta már nem álmodtam ezt.
Lehet hogy a születésem traumáját éltem át, és végül sikerült kijutnom. Vége! :-)