Éveken át dolgoztam a hospice szolgálatnál, pácienseim azok voltak, akik hazamentek a kórházból meghalni. Igazán különleges időszakot osztottunk meg egymással: velük voltam az életük utolsó három-tizenkét hetében. Az emberek nagyot tudnak fejlődni, amikor szembenéznek a saját halálukkal.

Megtanultam, hogy sose becsüljem alá senki fejlődési lehetőségeit. Néhány változás rendkívüli volt. Mindegyikük sokféle érzelmet tapasztalt meg, ahogy ez várható is: elutasítást, félelmet, haragot, megbánást, még több elutasítást és végül elfogadást.

Vajon honnan sejthette előre Cherio, hogy páciense, W.T. Stead egyszer nagy veszélybe kerül a víz miatt, és ki súgta meg előre Mrs. Gardnernek Kennedy szenátor leendő gyilkosának nevét?

A jövőbe látás (prekogníció) esetében valamilyen úton-módon bepillantást nyerünk a jövőbe, míg a balsejtelem egyfajta rossz előérzet, amelyet megfogadva elkerülhetünk egy negatív eseményt. E két fogalom az emberiséggel egyidős, de a többségünk ma is mindennap tapasztal effélét – sokszor érezzük úgy, hogy bizonyos dolgokat meg kellene, vagy éppenséggel nem kellene megtennünk.

A múlt év sok gyöngyszemmel kedvezett a parajelenség-fanoknak. Ohio-ban szexelőkísérteteket véltek látni, Nápoly egyik múzeuma szellemirtókat hívott egy állítólagos túlvilági vendég miatt, Angliában egy hetek óta halott nő próbált eladni egy házat, egy mobiltelefon üzlet biztonsági kamerájának felvételén pedig olyan éteri rémalak tűnt fel, ami a gyengébb idegzetűeknek hetekig rémálmokat okozhat.

Közel egy éve, 2011 januárjában látott napvilágot az a hír, miszerint szellemnépszámlálást kezdeményezett egy temetkezési vállalkozó Kolumbia második legnagyobb városában, Medellinben.

Most nem arra a virágnyelvre gondolunk, amellyel a szerelmesek üzengettek egymásnak a 19. század végén. Itt tényleg a növények kommunikációs képességéről lesz szó.

Ma sokan megmosolyogják azt az embert, aki ugyanúgy beszélget a rózsájával, mint mondjuk a kutyájával. Pedig ez nem bolondság. A növény meghálálja a szép szavakat. Szebben fejlődik, több virágot hoz, mint azok a társai, amelyeket csak öntöznek.

Az 1970-es években a tudósoknak meggyőző kísérletekkel azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a növénynek érzelmei is vannak, és félelmét, örömét vagy aggódását ki is sugározza, azaz tudtára adja a környezetében élő többi növénynek.