E tanulmány következtetése az volt, hogy miután az ember elér egy bizonyos technológiai szintet, a civilizáció elhagyja szülőbolygóját és “nagy anyahajókon”, mesterséges világokban fog élni amelyeket ők maguk hoztak létre, tökéletesen igazodik szükségleteikhez s melyeket folyamatosan fenntartanak és tökéletesítenek..

A mesterséges világok teljes mértékben önellátóak, függetlenek és nincs szükségük más bolygó támogatására. Korlátlan ideig maradnak fenn és köröznek a világűrben.”

A Mahabharatában szintén megtaláljuk ezt az elgondolást az önellátó lebegő városokról, amelyek a világűrben utaznak. Jó példa erre, Hiranyapura, a repülő város.

Ezt Arjuna látta a levegőben lebegni, amikor a mennyei régiókon repült át, miután nagy csatában legyőzte a nivatakavacákat. Arjunát mennybeli útján egy Matali nevű Deva kísérte. Tőle érdeklődött a város felől, mire Matali így felelt:

“Volt egyszer egy daitya asszony, a neve Puloma, és egy nagy Asuri, Kalaka. Ezer félisteni éven át igen komoly lemondásokat végeztek, majd önsanyargatásaik végén az önmagától létező isten felkínált nekik egy áldást. Azt kérték, áldja meg őket, hogy utódjuk keveset szenvedjen, királyok Indrája, és ne sebezhesse meg őt se isten, se raksasa, se kígyó. Ezt a csodálatos légbeli várost a maga pompájával, drágakövekkel megrakottan Brahma teremtette a kalakeyák számára, ó, Bharaták legkiválóbbja.

Bevehetetlen volt még a halhatatlanok, a yaksák és a gandharvák seregei, továbbá a kígyók, asurák és raksasák számára is, tobzódott minden vágyban és erényben, s mentes volt a szomorúságtól és a betegségtől.

A halhatatlanok elkerülik ezt a mennyei, égi várost, ó, hős, amelyet a paulomák és a kalakeya asurák népesítenek be. E nagy város neve Hiranyapura, az Aranyváros. Itt a város lakóit, a paulomákat és kalakeyákat a Devák két rebellis rokona, Pauloma és Kalaka leszármazottjaiként azonosítják.

A „kígyók” a nagák nevű misztikus lények fajára vonatkozik, amelyek felvehetnek ember- vagy kígyóalakot. Az „önmagától létező isten” Brahma, aki az eredeti teremtője minden élőlénynek az anyagi univerzumon belül.

Mivel Brahma, eredete transzcendentális, és nincsenek anyagi szülei, azt mondják róla, hogy önmagától létező. A halhatatlanok a Devák. Azért mondják, hogy halhatatlanok mert a mi időszámításunk szerint millió es millió évig élnek. Mindazonáltal a Védák szerint az anyagi univerzumban élő megtestesült lényeknek véges az élettartamuk, és bizonyos idő után meg kell halniuk.

Brahma felsőbbrendű képességeivel elrendezte a paulomák és kalakeyák számára hogy legyen egy repülő városuk, amely ellen nem tudnak sikeres támadást intézni az univerzum különböző nagy  csoportjai, beleértve a Devákat is. Mindazonáltal hagyott egy kibúvót a Devák számára: kijelentette, hogy az ember sikeresen meg tudja támadni a repülő várost.

Arjuna félig ember, félig deva volt, lévén anyja földi asszony, apja pedig Indra, a Devák királya. Indra felfegyverezte Arjunát mennyei harci eszközökkel, annak érdekében, hogy legyőzze a Devák ellenségeit, akik Brahmától olyan védelmező áldásokat kaptak, amelyek emberekre nem voltak érvényesek.

Így aztán Arjuna úgy határozott, hogy Hiranyapura megtámadása hozzátartozik missziójához. Itt olvasható Arjuna beszámolója arról, mi történt kezdeti támadásakor:

Mikor megölték a Daityákat, ismét elfoglalták a várost, és Danava varázslatuk segítségével felrepültek az égbe, a városba és mindenhová. Én megállítottam őket erős íjaimmal: elzártam az utat, s így még időben megakadályoztam a Daityák közeledését. Kapott áldásuknak köszönhetően azonban a Daityák könnyen védelmük alatt tartották mennyei, isteni kisugárzású légi városukat, amely szabad akaratuk szerint mozgott, vándorolt.

Lebukott föld alá, majd magasra szökött az égbe, átlósan haladt nagy sebességgel, vagy óceán mélyére merült. A rakéta az ember ura, s én sokféle rakétával támadtam meg az Amaravatira emlékeztető mozgó várost.

Aztán egy nyílzáporral, amelyet isteni rakéták irányítottak, leigáztam mind a várost, mind a Daityákat. Egy darab vastól megsebezve egyenes röppályájú nyilakat lőttem ki, s az Asura város romokban hevert a földön, ó, király. Az Asurákat meglepték villámgyors vas nyílvesszőim, ó, királyom, és az időtől sürgetve körbe-körbe futkostak. Matali gyorsan, mintegy bukórepülésben leereszkedett a földre isteni kisugárzású szekerünkön.

Az Arjuna és a Daityák közötti csata egy bolygó felszínén (talán a Földön) kezdődött. A Daityák, amikor Arjuna megszorongatta őket, fölszálltak repülő városukkal. Érdemes megjegyezni, hogy a város föld alatt is, víz alatt is, valamint a levegőben és a világűrben is tudott közlekedni.

Igen sok beszámoló ad leírást vízbe hatoló, majd onnan kilépő UFO-król, néhány történet pedig az UFO-kat föld alatti vagy víz alatti bázisokkal hozza kapcsolatba. Betty Andreasson története a főnixről például nyilvánvalóan a föld alatti területen játszódott. A másik eset részese, Filiberto Cardenas pedig elmondta, hogy a lények őt egy víz alatti bázisra vitték.

rejtelyekszigete.com