A gabonakörök nem a mai kor jelenségei. Már évszázadokkal ezelőtt is feljegyezték a különös formátumokat, de magyarázatot azóta sem találtak rá. Ezek a legtöbbször szimmetrikus és szinte mérnöki precizitással megszerkesztett formák mesterséges képződménynek tetszenek.

Már az elnevezés is megtévesztő, hiszen nem csak gabonaföldeken tűnnek fel a különös körök, hanem megjelennek például nádasban is. Olyan látványos és globális, a világ szinte minden pontján megfigyelt jelenségről van szó, amelynek valódi méreteire csak az elmúlt néhány évtizedben derült fény.

Az első írásos feljegyzés 1590-ből maradt fenn, eszerint a hollandiai Assen közelében figyeltek fel a parasztok a sajátos jelenségre. Aztán ott van a „kaszáló ördög” esete, 1678-ból. E szerint a Nartfordshire-i történet szerint egy földesúr a szegény napszámossal alkudott, hogy az aratná le neki a zabot Amikor a napszámos túl sokat kért, a földesúr elkáromkodta magát, „inkább kaszálja le az ördög, de ennyit neked nem adok”. És úgy adódott éppen azon az éjszakán, hogy „a zabtermés mint tűz lobogott, s a következő reggelre olyan rendben lekaszálta az ördög, vagy valami más pokoli szerzet, ahogy azt halandó sosem tudná”.
Egyébként nagyon sok helyen figyeltek meg „tűz szerű fényeket” a gabonatáblában a körök megjelenése előtt.
A gabonakörök őshazája valójában Dél-Anglia, itt találták eddig a legtöbbet.

Hazánkban 1961-ben, Polgárdi mellett tűnt föl az első, amelyről tudomásunk van, a legnagyobb viszont az l997-ben Izsák közelében talált gabonakör-csoport.

A gabonakörök jellemzője, hogy valójában nem annyira szabályos körök, inkább ellipszis alakúak, de számos összetett, bonyolult alakzatot, geometriai formában is megjelentek már. Jellegzetesség az is, hogy a gabona szára soha nincs eltörve, csupán valami titokzatos erő hatására tőből elhajlik. A kalász érintetlen, de a mag szerkezete sok esetben megváltozik. Megfigyelték azt is, hogy a körök belsejének hőmérséklete eltér a peremétől. Előfordult olyan is, hogy a kutatók műszerei a körben felmondták a szolgálatot. Néhány szemtanú arról számolt be, hogy a gabonakörök kialakulása közben különös, búgó hangot hallott, és nagyon sokan különös, égő fényt láttak.

Sok elmélet született a jelenség magyarázatára. Néhány egészen vad elképzelés is napvilágot látott, mint a planetáris poltergeis-jelenség, vagy hogy a köröket a helikopter légcsavarja által keltett légörvény alakítja ki. A legáltalánosabb (és legnagyobb vitát kiváltó) nézet szerint a földönkívüliek keze van a dologban: a körök kódolt üzenetek, repülő csészealjak leszállóhelyéül vagy valami más, eddig nem ismert célt szolgálnak. Sok a csalás is, tréfás kedvű emberek éjt és fáradságot nem kímélve tapossák ki őket azért, hogy megtévesszék a nagyközönséget és borsot törjenek az ufókutatók orra alá. (Persze a taposott gabona szára megtörik, és a szemekben sem következik be a szerkezet-változás).
Dr. Terence Meaden angol meteorológus, a légköri örvények elismert szakértője viszont tudományos magyarázattal állt elő. Szerinte a jelenséget a plazmaörvény kelti. A gömbillámhoz hasonlóan a ÍMeaden-örvény is a légkörben jelentkezik, és hosszú percekig lehet a levegőben, mielőtt leereszkedne a gabonaföldre. Az örvényt a meredek hegyoldalak körül és fölött elhaladó szél hozza létre, és elektromágneses tér veszi körül, amely az örvényen kívül is képes elektromos hatást kelteni, Bár az elmélet számos lényeges kérdést tisztáz, nem ad meggyőző választ. A gabonakörök egyelőre tovább őrzik titkukat.

Forrás:

Szerző: Sz.G.G.

Astronet