Rejtélyes halálesetek, megmagyarázhatatlan balesetek... Mindez csak a véletlen műve lenne, ahogy a tudomány állítja, vagy valóban átkokkal sújtott néhány ősi tárgy és meggyilkolt ember? 

A történelem folyamán az átok célja az volt, hogy szenvedést, halált okozzon. Szövege lehet írásos, de akár szóban elejtett is. Ha a mágiában járatlan ember teszi, küldőjére is visszaszállhat – a mágiában járatosok szerint. A leghatékonyabb átkok az ókori Egyiptomhoz fűzödnek, akik védték a sírkamráikat a behatolók ellen. Általában kígyókkal, skorpiókkal, trükkös szerkezetekkel, de sokszor átkokkal fenyegetőztek, esetleg szellemekkel szövetkeztek. Gyakran találtak a régészek olyan szövegeket, amelyek a legborzalmasabb büntetésekkel, szenvedésekkel fenyegették azokat, akik megzavarják a halottak nyugalmát. Sennar egyiptomi herceg sírján az alábbi figyelmeztetés olvasható: „Aki megszentségteleníti Sennar herceg sírját, azt magába szívja és elpusztítja a homok." Resden régészprofesszor azonban nem törődött a felirattal, és feltárta a sírt. Hamarosan rejtélyes fulladás áldozata lett, az orvosok nem találtak semmi okot a halálára, de egy marék homokot szorongatott a kezében… 


A gyilkos fáraó 

A leghíresebb történet Tutankhamon, egy fiatal fáraó sírjának feltárásához kötődik. Howard Carter régész egy táblát talált a sír előtt, amire az alábbi szöveg volt vésve: „Lesújt a halálnak szárnya arra, aki a fáraó nyugalmát háborgatja." A munkálatok során a régész kanáriját felfalta egy kobra. Ez a baljós jel nem riasztotta el Cartert és csoportját: kifosztották a sírkamrát, elvittek minden aranytárgyat, ékszert, sőt még a fáraó múmiáját is. Az írás nem hazudott. Először Carter társát, Lord Carnarvont érte utol a végzet. Rejtélyes módon a kutyája is elpusztult. Halála pillanatában egész Kairó elsötétült egy áramszünet miatt. Az átok sorban mindenkit utolért, akinek köze volt a fáraó sírjának megbolygatásához. Volt, aki hőgutát kapott a sír előtt, más vérmérgezést. A sír feltárása után hét évig, 1929-ig összesen huszonkét ember halt meg. Mindnyájuknak közük volt a sírhoz vagy az ott talált tárgyakhoz. G. Jay Gould amerikai üzletember miután megnézte a sírt, másnap belázasodott, majd hirtelen meghalt. Gamal Mehsezt, aki szerette volna a fáraó kincseivel kapcsolatos előítéletet eloszlatni, 1960-ban több kiállítást rendezett a sírkamrában megtalált tárgyakból. Kinyilatkoztatta, hogy ő az élő bizonyítéka annak, hogy a tragédiasorozat a véletlen műve volt. Egy hónappal élte csak túl a kijelentését. George Labrasch-sal, aki a fáraó halotti maszkját őrizte San Franciscóban, váratlan szívroham végzett.

A kutatók, akik nem hisznek az átok hatásában, azt állítják, hogy csak azért veszélyes több ezer éves sírokat feltárni, mert a helyszínen lévő spórák és baktériumok belélegzése halált okozhat. Mások viszont, akik magányosan meditáltak valamely piramis sírkamrájában, gyakran számoltak be arról, hogy találkoztak a múmia „szellemőreivel." 


A jégember áldozatai 

Ötzit, a jégbefagyott embert 1991. szeptember 19-én egy német turista, Helmuth Simon találta meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban. Az 5300 éves lelet a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. De nemcsak megtalálásából lett szenzáció, hanem a hozzá kötődő átokból is. Az őskori vadászt lehozó 22 ember közül heten már nem élnek. Valamennyien elsőként bolygatták meg a múmia nyugalmát. Helmuth Simon, aki a holttestet felfedezte, évekkel később szakadékba zuhant. Kurt Fritz hegyivezetőt, aki kiemelte a múmiát, egy lavina sodorta el. Dr. Rainer Henn professzor, aki lehozta a maradványokat, autóbaleset áldozata lett. Rainer Hoeltz operatőr volt, ő készítette a leletről az első filmfelvételeket. Váratlan agydaganatban halt meg. Konrad Spindler professzor, aki részt vett a tetemet vizsgáló kutatómunkában, izomsorvadás miatt vesztette életét. Munkatársai közül még ketten meghaltak. Az egyik magyar kereskedelmi tévécsatorna stábja forgatni akart a múmiáról. Néhány kilométerre a céltól azonban balesetet szenvedtek: frontálisan összeütköztek egy autóval. A hírhedt múmia most Bolzanóban, egy északolaszországi múzeumban látható. A kutatások szerint Ötzi 45 éves, kék szemű, barna hajú férfi volt, akit meggyilkoltak. Egy régi legenda szerint az Ötzit övező átokért a lelőhely közelében, egy barlangban élő „mumus" a felelős. Ez állítólag egy gonosz gnóm szellem. Nemcsak átkozódik, hanem rá is ugrik a túrázók hátizsákjára, hogy az nehezebb legyen. Mivel a gyaloglás egyre fárasztóbb a mumussal, a túrázó végül összeesik és meghal. Mások azt gondolják, hogy mivel Ötzi nagyon hirtelen halt meg, a szelleme nem döbbent rá, hogy halott. Ezért áll mérges bosszút mindazokon, akik valaha bármilyen kapcsolatba kerülnek földi maradványaival. 


A halált hozó gyémánt 

Amerikában, a Smithsonian Intézet múzeumában őrzik a Hope-gyémántot. A kincset régóta egy borzalmas legenda övezi: halálos átkot hoz azokra, akiknek közük lesz hozzá. A drágakő valaha egy indiai bálvány homlokát díszítette. Egy hindu pap ellopta, ezért halálra kínozták. XIV. Lajos, a Napkirály kisebbre csiszoltatta, mert úgy vélte, hogy ezzel megszüntethető az átok. Tévedett. Nicholas Fouquet egyszer kölcsönkapta az ékszert a királytól egy bálra. Nem sokkal később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték A hercegnőt, aki leggyakrabban viselte a gyémántot, a párizsi csőcselék verte agyon. A drágakő ezután XVI. Lajos és felesége tulajdona lett: mindkettőjüket lefejezték a francia forradalom idején. 1830-ban az ékszert Henry Thomas Hope, gazdag londoni bankár vette meg. A gyémánt ma is az ő nevét viseli. Az átok azonban az ő családjára is lesújtott: elszegényedtek s unokái nyomorban haltak meg. 1908-ban Abdul Hamid török szultán vásárolta meg a kincset, s kedvenc ágyasának ajándékozta. A nőt egy év múlva dührohamában megölte, majd később a szultánt is elűzték trónjáról. Az új tulajdonos kocsija felborult, és a balesetben egész családja életét vesztette. Egy amerikai iparmágnás alkalmi áron jutott hozzá. A fia hamarosan halálos autóbalesetet szenvedett, lánya és felesége rászokott a kábítószerre, ő pedig az őrültek házában halt meg. A kincset ötéves unokája örökölte, ő szívesen játszogatott a kővel. Ezután minden ok nélkül holtan találták dallasi otthonában. A család ezután azonnal megszabadult a gyémánttól. Egy drágakő-kereskedő vette meg, és a baljós kincset a Smithsonian Intézetnek adományozta. Azóta nyugalom van: senki nem meri a drágakövet megérinteni.


Hogyan védekezz a rontás ellen?

Az emberek hitviláguk szerint évezredek óta védekeznek az átkok ellen. Amuletteket viseltek, mágikus növényekkel vették körül környezetüket, ellenvarázsigéket mormoltak. A legrégibb ismert amulettforma a szkarabeuszbogár, mely állítólag a túlvilágon is megóv. Védekezhetsz varázsigével is. Ha egyet sem ismersz, kitalálhatsz magad is. Lényege, hogy te higgy benne. Mágikus növénynek tartják a bazsalikomot és a fokhagymát. A nyakban viselt kereszt hatására állítólag odébbállnak a gonosz erők. Vigyázz, a szavaidra is! Az önkéntelenül kimondott rossz kívánság átokként hathat, és a küldőjére is visszaszállhat.


Bővebben a témáról:
www.vegzet.hu
Átkok könyve I.-V.