Mexikóváros - Vadállatoknak állít be bennünket a film - kritizálta Mel Gibson új alkotását, az Apocalyptót a Nahual maja alapítvány vezetője. A sztár azzal védekezik, hogy a forgatást többéves kutatómunka előzte meg. De hogy kik voltak valójában a maják, azt ő sem tudhatja biztosan.

Hirdetés Kevés rejtélyesebb népet hordott a hátán a föld a majáknál. A mai Mexikó és Guatemala ősi lakói évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmát tartották fenn, amely ma is lenyűgözi a tudósokat. Naptárrendszerük pontosabb volt a Gergely-naptárnál, csodálatos templompiramisokat építettek, sőt talán a fekete lyuk” fogalmával is tisztában voltak.

Tökéletesebb világ

A maják az elődjeiktől, a toltékoktól vették át a tudást, de hogy ők hogyan jutottak birtokába, az nyitott kérdés. Csak reménykedhetünk, hogy néhány dologban mégis tévedtek, mert ha igaz egy maja jóslat, akkor 2012. december 21-én jön el a világvége. Csillagászaik a Nap és a Tejútrendszer közepének együttállásával és a téli napforduló eljövetelével magyarázzák, hogy aznap elpusztul az ötezer éve létező világmindenség, hogy aztán egy új, tökéletesebb világ jöhessen létre.

Gyors végítélet

A maják nem várták meg a 2012-es dátumot. Amilyen sokáig virágzott a civilizációjuk, olyan hirtelen és különös módon borult lángba és pusztult el, több mint fél évezreddel a spanyol hódítók megjelenése előtt. Mel Gibson új filmje is a hanyatlás időszakában, a VIII-IX. században játszódik, abban a korban, amikor az emberáldozatoktól remélték a jobb termést. 

Vértelen áldozat?

Hogy mi okozta a hirtelen elzüllést, a maja kultúra váratlan összeomlását, az a mai napig rejtély. Feltevések vannak bőven, de egyikre sincs bizonyíték. A kutatók zendülésre, polgárháborúra gyanakodnak, de vannak olyanok is, akik szerint az aszály fordította egymás ellen a büszke nép fiait.

Az Apocalypto rasszista film. Vadállatnak ábrázol bennünket, akiket jobb is, hogy megtörtek a spanyol hódítók. Az emberáldozat sohasem volt a kultúránk szerves része” - mondta Ochoa, míg más maja szervezetek azt vetették Mel Gibson szemére, hogy a vérszomjas majákról szívesen forgat filmet, de a saját hite nevében elkövetett szörnyűségekről, például az inkvizícióról vagy a konkvisztádorok bűneiről hallgat.

Haragos istenek.

Akárhogy is van, az tény, hogy a maják mindennapjaihoz hozzátartozott a vérontás, különösen a hanyatlás dicstelen éveiben. 

Az emberáldozatokra az istenségek megbékítése miatt volt szükség, általában a legyőzött harcosokat vagy az idegen falvak lakóit ölték meg a szertartásokon. A labdajátékok is a brutalitásra épültek, bár ezeknek spirituális jelentőségük volt. 

A játékosok egy balta alakú csarnokban pajzsokkal terelték a labdát, amely olyan kemény volt, hogy önmagában is halálos sebesülést okozhatott. 

A vesztes csapat tagjait gyakran felnégyelték, de olykor a győztes kapitányra is halál - pontosabban a feláldozás dicsősége - várt. A véres film körüli vita valószínűleg eltart még egy darabig, de hogy mi is történt Chichén Itza, Tikal és a többi maja város falai között, az a múlt homályába vész.

Kordos Szabolcs

Forráshttp://www.blikk.hu/