Krisztus arca vagy jól sikerült hamisítvány?

A torinói lepel talán a leghíresebb vallási ereklye: 4 méter hosszú, 135 cm széles, és egy férfi alakját mutatja. egy olyan férfiét, aki legalább olyan szenvedéseket élt meg, mint Jézus Krisztus.
Az ereklye történeti forrásokban először 1375-ben tűnt fel, Franciaországban. Aztán amikor majd 150 évvel később egy tűzvész majdnem elpusztította vitték át Torinóba, ahol a mai napig őrzik.

Azonban amióta csak létezik, valódisága állandó viták forrása. Bár a Katolikus Egyház hivatalos és határozott véleménye szerint a lepel tökéletes fizikai lenyomata Jézus Krisztus testének. Elzárva is tartják, és csak kivételes alkalmakkor mutatják meg a közönségnek.

És mit állít a tudomány? Egységesen semmit... 1898-ban vizsgálták meg először komolyabban, akkor azt állították, a kép egy negatív. Egy pár évvel későbbi elmélet szerint a lenyomatot a Krisztus testéből kiáradó ammónia okozta. Aztán 1979-ben mikroszkópikus vizsgálatokkal azt állapították meg, hogy a lepel festékkel színezett, és egyáltalán nincs rajta vér. Ezt látszik igazolni az eddigi legkomolyabb vizsgálat, amelyet 1988-ban végeztek. A radiokarbon kormeghatározás szerint a lepel valamikor 1260 és 1390 között készült. De hiába állítanak a tudósok bármit - a lepel misztikus csoSzent sebek

- Kezei és lábai úgy néztek ki, mintha középen szögek döfték volna keresztül... Jobb oldalát mintha lándzsa szúrta volna át, a hatalmas sebhely gyakran erősen vérzett... - írta Assisi Szent Ferenc első életrajzírója, a rendalapító testén viselt sebeiről, amelyek 1222-ben jelentek meg rajta.
A stigmák - azaz Jézus sebeinek - még a szkeptikusokat is elgondolkodtattják. Sebek jelennek meg a kéfejen, a lábakon, a bordák között, a homlokon - ezek megfelelnek azoknak, amelyeket Krisztus a kereszten kapott. A sebek gyakran véreznek, pillanatok alatt keletkeznek, de akár évekig ott maradhatnak. És az "érintettek" érzik a fájdalmat, a gyötrelmet is.

A stimgákra nincs tudományos magyarázat. Sőt orvosi vizsgálatok szerint a sebekből szivárgó vérnek más a vércsoportja, és gyakran illatos is. Egy népszerű elmélet szerint pedig a stigmák nagyon mély, fanatikus vallási érzület által előidézett pszichoszomatikus szenvedések.

Könnyező szobrok

Bár nem hívők és szkeptikusok szívesen kételkednek a történetek valódiságáról, de sok olyan esetről számoltak már be a történelemben, amikor főleg Szűz Mária szobrok könnyezni kezdtek.
Az egyik legismertebb talán az, amikor 1992-ben Chilében egy helyi háziasszony szobra kezdett könnyezni. Az ügyből akkora szenzáció lett, hogy a halottkémi hivatal orvosai is megvizsgálták az ereklyét - és megállapították, hogy a szeméből szivárgó folyadék emberi vér.

Sokak szerint az ilyen történeteknem megvan a tudományos, vagy féltudományos magyarázata. egyes elméletek szerint víz gyűlik össze a szobrokban, amely a bennük található vörös agyaggal keveredve lesz vérszerű... Mások trükköket vélnek felfedezni.
Abban talán igazuk van, hogy amikor a csodák történnek senki nincs jelen, az anyag összetételére ez még nem adna magyarázatot. És a valláshoz, a hithez talán nem is az kell...

További érdekességek: Matt Lamy: 100 megmagyarázhatatlan rejtély című könyvében (Sziget kiadó, 2005)da, amely a hitet szolgálja.

Nem a torinói lepel az egyetlen olyan lelet, amely állítólag Krisztus vonásait őrzi. Van egy másik kendő, amelynek természetfeletti, csodálatos gyógyító erőt tulajdonítanak.
A legenda szerint amikor Krisztus útban a Koponyák hegye felé a keresztet cipelte, odalépett hozzá egy asszony, Veronika, hogy letörölje arcáról a vért és a verítéket. A kendőnek pedig gyógyító ereje lett.

A kendőt azonban egy másik rejtély is ővezi. Az egyház állítása szerint ugyanis, a 4. századtól Rómában őrzik, ahol sokáig a zarándokok is felkereshették. Egészen az 1600-as évekig, amikortól csak évente egyszer láthatták a hívők. Legalább is ezt hitték...

1999-ben egy vatikáni művészettörténet professzor azzal állt elő, hogy megtalálta az eredeti kendőt - a vatikáni ugyanis csak egy másolat. Az igazira egy kis olasz falu, Monopello apátságában bukkant rá. Az általa felfedezett fátyol 17 cm széles és 23,5 cm hosszú, szinte áttetsző vászon. A vizsgálat szerint a kép nem festékkel készült. Új vizsgálat azonban nem lehetséges, lévén, hogy a kendő nagyon rossz állapotban van.
Kétkedők szerint Veronika fátyla csupán a lepel másolata. Mégis sokan hisznek benne, és bíznak gyógyító erejében.