FORRÁS:Nagy NIKOLETTA ORIGO

A poszttraumatikusstressz-szindrómát hajlamosak vagyunk egyszerű pszichológiai rendellenességként felfogni - pedig egy személyt ért nagyobb mértékű trauma nemcsak a személyiséget, de az agyi szerkezetet is megváltoztatja. 

Egy harcteret megjárt katona, egy nemi erőszakon átesett ember vagy egy halálközeli élménnyel szembenéző személy nemcsak magától a traumatikus eseménytől, hanem a következményeitől is szenvedhet - hiába hagyja maga mögött az eseményt, az élete végéig is kísértheti. 

Ha a PTSD-re gondolunk, általában a leszerelt katonák és a veteránok jutnak eszünkbe

Forrás: MTI/EPA/Navrasz Amer

A poszttraumatikusstressz-szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) korántsem elbagatellizálható jelenség, hiszen sokkal többet foglal magában, mint azt, hogy valaki nehezen teszi túl magát a traumatikus élményen. Egy ilyen esemény ugyanis nemcsak a személyiségben, de az agyi működésben és felépítésben is komoly változásokat okoz.

A PTSD-től szenvedő emberre jellemző, hogy egy olyan trauma érte, amelyet nehezen tud feldolgozni - az, hogy ez pontosan mit jelent, egyénenként változhat. Leggyakrabban akkor találkozunk a betegség fogalmával, ha harcmezőről hazatért katonákról beszélünk, de ugyanígy kiválthatja gyerekkori bántalmazás, szexuális erőszak, egy szeretett személy halála, egy baleset vagy egy különösen kegyetlen jelenet végignézése. Egészséges működés esetén az agy ilyenkor beindítja az alkalmazkodási mechanizmusait, azaz

a traumát átélt személy elkezdi elfelejteni az esemény részleteit.

A PTS-t átélők azonban gyakran újra átélik a traumát okozó élményt, mintha még mindig ott volnának - és ehhez még az sem kell, hogy bármi emlékeztesse őket az eseményre.

Ez annak a következménye, hogy a PTSD-s betegeknek nemcsak a lelkivilága, de agyuk működése és fizikai felépítése is megváltozik. Az agy három régiója érintett a diszfunkcióban: a hippokampusz, a ventromediális prefrontális kéreg és az amigdala - ezek együttes helytelen működése eredményezi, hogy a traumát átélt személy képtelen túllépni az eseményen. A folyamatos önkéntelen felidézés szorongással, depresszióval, félelemérzettel, pánikkal társul.

Szorongás, depresszió, félelemérzet lehet a tünet

Forrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

A stresszmechanizmust kiváltó trió első tagja a hippokampusz, amelynek gyakorlatilag a térfogata is csökken, ennek következtében a traumát átélt személy egyre kevésbé képes megkülönböztetni a közelmúltban szerzett és a régi emlékeket egymástól. Így interferencia születik a régi és az újonnan képzett emlékek között, a betegben stresszes válaszreakció lép fel olyan ingerek hatására is, amelyek csak egy kicsit emlékeztetik a megtörtént eseményekre. Ezért van az, hogy példáulegy parkolóban szexuális zaklatást átélt ember bármilyen parkolóban képes PTSD kiváltotta stresszreakciókra.

A ventromediális prefrontális kéregnek szerepe, hogy az amigdala által gerjesztett érzelmi válaszokat szabályozza - ezek közül is főként a negatív érzelmeknek jut nagyobb szerep. Az agy ezen területe nem tudja hatékonyan elvégezni a munkáját, mivel a hippokampusz fals működésének következtében képtelen megkülönböztetni a régmúlt és a jelen eseményeit.

Időközben az amigdala teljesen "felpörög", a PTSD hatására hiperaktivitás jön létre benne. Ez a PTSD következtében, különböző, a traumával akár csak nagyon messziről kapcsolódó ingerek hatására jelenik meg. Ez az agyi régió segít feldolgozni az érzelmeket, és poszttraumatikusstressz-szindróma esetében fontos megjegyezni, hogy a félelmi válaszokat is ezen keresztül adjuk.

Sokszor olyan ingerre sincs szükség, ami a traumára emlékeztet - elég a félelem maga

Forrás: AFP/PhotoAlto/Thierry Foulon

Tehát ha negatív hatásra az amigdala túldolgozza magát, akkor nagyobb félelemhullám is érkezik a régióból - amit a ventromediális prefrontális kéreg sem állít meg, hiszen a hippokampusz fals működése miatt képtelen megállapítani, hogy mely emlék régi, és mely nagyon új. Ez a PTSD neurológiájának ördögi köre, és ez az, amiértcsak enyhe ingerek hatására is beindulhat egy pánikszerű válaszreakció a szenvedő alanyban.

Friss kutatások kimuttatták, hogy sokszor nincs is szükség arra, hogy traumára emlékeztető ingert kapjon a szindrómás beteg - az amigdala néha akkor is hiperaktivitásra kapcsol, ha félelmet kimutató emberekről lát képeket, nem kell semmiféle kötődésnek lenniük az alany által átélt szörnyűségekhez. Már maga a félelem is képes kiváltani a válaszreakciót.

Bradley Cooper az Amerikai mesterlövész című filmben PTSD-vel küzdő katonát alakít

Forrás: InterCom

A rossz hír ezeken kívül az, hogy a PTSD megemeli az egyéb mentális betegségek és rendellenességek kialakulásának esélyét. A jó hír viszont az, hogy a szindróma visszafordítható - az agy képes újraprogramozni magát, ezért a megfelelő gyógyszerekkel és viselkedési terápiával orvosolható a probléma. Még a hippokampusz mérete is növekedhet, ami újra helyreállíthatja az agy fizikai és kémiai egyensúlyát.