A keleti szépséget a Bantéjszrej-templom díszítéseiből ismerhetjük meg leginkább. Míg az angol-amerikai színésznők hosszú derekú vékony csípőjű, kis mellű alakok, a keleti ideál a gömbölyű csípő, kerek, szinte összeérő keblek, rövid derék: a női testen minden a szexre való hajlamot, vágyat, termékenységet fejezi ki.

Keleti férfi nem gyullad lángra a vékony, 10 éves kislányokat utánzó soványságokon. A nők fellegvára nevű csodás, asszonyi alakokkal díszített templomot két brahman építtette. Az együttest háromszoros fal veszi körül. A templom az esős évszak idején úgy tükröződik a medence vizében, mintha a világtengerből kiemelkedő Meru-hegy volna. A háromszögletű oromzat lángnyelvei felcsapnak az ég felé, spirális csúcsokban emelkednek felfelé.  

A dévakosthákat, azaz az istenek fülkéit virágfűzéres oszlopok keretezik, melyek alul egy állat testéből nőnek, fent lombos fákká alakulnak. A szoborfülkéket tartó szent ludak viszont azt sugallják, hogy a templom egy égen repülő jármű, illetve palota. 

Jaksák  és jaksik
Az indák közül előbukkanó férfi és női alakok a természetben élő szellemek, akikkel az erdőben találkozhat a vadászó, meditáló, sétáló ember. Az oromdíszek sarkain víziszörnyek bukkannak fel. Ezen a vidéken ember, állat, szellem, szörny egyaránt megtalálja életterét, mindig találkozhatnak egymással. 

Az állatok szörnyek, szellemek szerepe nagyon pontosan kirajzolódik a Rámajánában. Az isten emberré lesz, szörny rabolja el a feleségét, majmok segítik a harcban. S ha a szoborfülkében álló szépséget nézzük, megértjük Ráma királyfit, hogy harcba szállt a feleségéért az emberevő szörnnyel. 

Rámajána
A király feleségei mind saját gyermeküket szeretnék megtenni a király örökösének. Ezért a király legkedvesebb fiát, a trón várományosát, Rámát az erdőbe száműzik. Gyönyörű felesége, Szítá, akinek a kezét egy lovagi tornán nyerte el, úgy dönt, hogy követi férjét. Testvére, Laksmana is társukul szegődik. Az erdőben a két ifjú legyőzi a szerzeteseket  háborgató aszurákat, majd egy női démonnal kerülnek szembe. Laksmana levágja a démon fülét és orrát, ezért az a testvére segítségét kéri. Ez a testvér Rávana, az ezerfejű legyőzhetetlen démon, aki Brahmától azt az ajándékot kapta, hogy egyetlen isten se lesz képes legyőzni. A női démon ráveszi fivérét, hogy rabolja el Szítát, és ölje meg Rámát és Laksmanát.  

Rávana az erdőbe megy, ahol a két herceg és a hercegnő él lombsátorban. Vele egy időben egy aranyszőrű gazella jelenik meg, s a két ifjú vadász utána indul, megpróbálja elejteni. A démon vándoraszkéta alakját ölti magára, megszólítja Szítát, s kihasználva annak szánalmát, elrabolja. Ráma és Laksmana kétségbeesetten keresik, s a majmok seregének segítségével felveszik a harcot a démonnal. A hős Hanumán, a szélisten fia felismeri Szítát Rávana szigetén.  

Szíta mindig ellenállt Rávana kéréseinek, s ahhoz nincs joga a démonnak, hogy erőszakkal tegye asszonyává. Egyszer régen egy nimfát megerőszakolt, s annak a férje megátkozta, miszerint azonnal meghal, ha nővel szemben erőszakos lenne.  

HarmoNet tipp: Legősibb fővárosok: A fényűző Konstantinápoly >>

Két napig tartó véres harc után Ráma megöli Rávanát. Győztesen tér vissza a fővárosába, Ajódhjába, és királlyá koronázzák. Szíta azonban nem lehet királyné, mert idegen férfivel élt egy fedél alatt. Tisztaságának bizonyításául tűzpróbának kell alávetnie magát a királyság törvényei szerint. A máglya lángjai közül Agni, a tűzisten szólal meg, s visszaadja férjének Szítát. Rövid ideig tart a boldogságuk, mert a nép száműzi a királynőt, ikergyemekeivel együtt egy bölcs remete rejti el az erdőben. Később a király elismeri a két fiút, és azok a királyi udvarban nevelkednek, Szítát azonban a Földistennő viszi magával kiengesztelve szenvedéseiért.  

Vallás
A khmerek egyértelműen buddhisták voltak, Buddha a legfőbb úr, de a világi élet pontosan olyan szerteágazó, mint a Ramajána története. Hiába tudja az ember az igazságot, a földi létben más szerepeket kell játszani.  

A vallások olyan örök igazságokat fejeznek ki, amiket csak mesékkel, legendákkal lehet megértetni. A négy királyfi, akiknek különböző anyjuk volt, és az anyák versengtek, valamennyi Vishnu megtestesülése. Tehát közöttük nem is lehetne versengés. Ámde azért kellett Vishnunak megtestesülni, mert a Ráksaszát csak ember ölhette meg, isten nem.  

Brahma megjutalmazta a Ráksaszát, holott tudta, hogy gonosztetteivel pusztítja a világot. De vajon nem tudja-e itt a földön minden államvezető, hogy a háború iszonyatosan értelmetlen dolog? Mégis folyamatosan háború van a világon. Mindenki védekezik, miközben bombázza a másikat. 

Mi űzte a két vadászt az aranygazella után, hogy az őserdőben egyedül hagyják az asszonyt? Nagyobb volt a vadászszenvedély, mint az óvatosság. Akár egy tigris is széttéphette volna. S mi késztette az asszonyt, hogy beszédbe elegyedjen a koldusnak öltözött szörnnyel? Önmaga előtt akart tündökölni együttérző lelkével. Asszonynak idegen férfivel beszélni tilos volt ebben a világban – pláne ilyen mellekkel!  

HarmoNet tipp: Volt-e valaha a Földön igazság? Angkor >>

Ráma eget-földet megmozgatott, hogy visszaszerezze asszonyát. Ezért jött a földre, mert földi emberként csak a szerelem igézete lesz olyan erős késztetés, hogy megölje a démont. Mégis, amikor király lesz, a miniszterek tanácsára elküldi magától a nőt, mert a földi törvényeknek akkor is érvényesülni kell, ha az uralkodó kerül kellemetlen helyzetbe. A Ráksaszát legyőzték, a szerelem most már csak látszat, maya fátyla, a remete mellett lesz a legjobb helye az asszonynak és az ikerfiúknak. Ki küldené ma feleségét és csecsemő gyermekeit az őserdőbe gyümölcsöket és gyökereket enni? Egyáltalán, ki kívánja gyermekének azt a sorsot, amit valamikor maga is nehezen viselt el, de amiben önálló ember lett – mint egykor Paris királyfi, vagy Romulusz és Rémusz a pásztorok között. Lehet, hogy a valódi férfinak újra meg újra meg kell tudni küzdeni a természet erőivel, hogy uralkodni tudjon magán és a többi emberen.

Dobosy Ildikó

http://www.harmonet.hu/