A szellemidézések, spiritiszta szeánszok során nem egyszer előfordul, hogy a kísérletek nem csupán a várt eredményeket hozzák, hanem mit egy mellékhatásként egyéb, érdekes és egyben meghökkentő történéseknek lehetnek szemtanúi a jelenlevők.

EGY ISMERETLEN DIMENZIÓ SZUVENÍRJEI
Habár manapság már egyre csekélyebb divatja a van a komoly szellemidéző szeánszoknak éa a médiumok is más szakterületeken próbálnak érvényesülni, szerencsére találtunk néhány feljegyzést, esetleírást a témakörrel kapcsolatban. Érdekes módon a századfordulón és a következő néhány évtizedben tomboló kísértet láz során nem csupán az asztaltáncoltatás,a szellemek megidézése volt teljesen elfogadott és elismert jelenség, de az sem lepte meg a veterán szeánsz-résztvevőket, ha az erre fogékony médium esetleg különböző tárgyakat hívott elő a semmiből!

Dolgok a semmiből
Az olyan személyeket, akik erre meglehetősen speciális mutatványra képesek voltak, apport-médiumoknak nevezték, és a közfelfogás szerint ők azok, akik a lehető legteljesebb mértékben képesek kommunikálni a túlvilággal, kapcsolatot teremteni az ott lévő lelkekkel. Aki képes volt apportokat produkálni, az a legnépszerűbb és leginkább látogatott spiritiszták elit klubjába tudhatta magát és legalább olyan tisztelet övezte, mint egy varázslót egy indián törzs körében. meglehetősen fura ezt olvasni, hiszen akkoriban elsősorban a gőgős, és mindennel szemben cinikus arisztokraták jártak el szellemidéző szeánszokra, tehát ha még őket is sikerült meggyőzni a jelenség valódiságáról, akkor bizony el kell higgyük, hogy ezek a fantasztikus történetek valóban megestek.

Sokan vizsgálták élénken az apportálás jelenségét, az egyik leg elkötelezettebb kutatónak az a dr. Chengery Pap Elemér számított, aki szinte minden idejét azzal töltötte, hogy szeánszokon vett részt, elsősorban olyanokon, amelyekről sejteni lehetett, hogy nem csupán a szokásos, sejtelmes szellemi jelenések lesznek megtapasztalhatóak. Chengery a harmincas évek során több száz ilyen találkozón vett részt és megszállottan gyűjtött össze mindent, amik ezek során látszólag a semmiből materializálódtak.

Érdekes módon a leggyakrabban virágok, virágszirmok, növények érkeztek afféle túlvilági ajándékként. További érdekesség, hogy egyesek csak azért keresték fel az apport-médiumokat, mert elvesztetek valami számukra értéke tárgyat – gyűrűt, nyakláncot, egy kedves emléket -, és ezeket akarták megtalálni a szellemek segítségével. Sokszor bizony igen nagy volt a meglepetés és döbbenet, amikor a szeánsz közepén, a félelmetes hangulatban egyszer csak valami koppant az asztalon, majd ott egy rég elveszettnek hitt ékszer hevert- az egyik résztvevő legnagyobb ámulatára és persze örömére.

a leggyakoribb eset mégis az volt, amikor az apportok teljesen véletlen szerűen kerültek át a mi valóságunkba, vagy is a médium nem volt képes kontroll alatt tartani azt, hogy miféle tárgy jöjjön létre a semmiből, ő csak egyfajta közvetítőként, postásként, energia-csatornaként vett részt az eseményekben.

A már említett Chengery doktor annyi túlvilágról származó tárgyat gyűjtött össze alig néhány év alatt, hogy létre hozott egy múzeumot ahol bár ki megvizsgálhatta ezeket. A Metapszichikai Magán Múzeumban és Laboratóriumban azonban nem csupán korábbi spiritiszta összejövetelek alatt begyűjtött bizonyítékokat őriztek, hanem rendszeresen tartottak apport-médiumok segítségével szeánszokat is. Az itt elvégzett megidézéseket a kor lehető legszigorúbb ellenőrzési módszerei mellett zajlottak le, így kizárhatóak voltak a korszakra oly jellemző szemfényvesztők, csalók, akiknek a hiszékeny közönség rengetegszer bedőlt. Chengery laboratóriumában a legérdekesebb eredmények születtek. Nem csupán egyszerü- ha lehet így fogalmazni- apportokat hoztak létre, de többször sikerült produkálniuk palingenezis jelenséget is, vagyis amikor egy megsemmisítette tárgy percekkel később teljes épségben újra megjelenik.

Egy ilyen eset 1929, február 16.-án történt meg amikor Chengery egy Kallós nevű orvossal közösen végezte le a kísérletet. Egy borítékban különböző bab fajtákat tettek, a borítékot lezárták ráírták, hogy „ dr. Pap”, majd a tűzbe dobták és hagyták, hogy teljesen elégjen. Néhány perc elteltével egy boríték hullott le a plafon felől az asztalra, amely mellett a médium már önkívületi állapotba volt. elképesztő , de a borítékon ott díszelgett a „Dr. Pap” felirat, és amikor felbontották, a babszemeket is megtalálták, méghozzá teljesen sértetlen állapotban!

Az apport-médiumok a legkülönbözőbb tárgyakat, sőt néha még élőlényeket is képesek voltak előcsalni a szellemvilágnak nevezett ismeretlen dimenzióból. Chengery esetleírásai között szerepelnek olyan, egészen megdöbbentő apport-materalizációk, amikor madarakat, rákokat, ízletesnek bizonyuló bort, vagy éppenséggel - a jelenlévők legnagyobb riadalmára- egy repeszgránátot sikerült a médiumnak a másvilágról áthívnia. Mind ezek a kísérteties tárgyak természetesen bekerültek a Metapszichikai Magán múzeumba és Laboratóriumba, ami azonban sajnos a II. világháború tűzviharában teljesen megsemmisült, így az utókor számára már csak a korabeli kutatók feljegyzései maradtak meg. ezekből tudható, hogy az 1930-as és 1940-es évek között több ezer tárgy, növény, élő állat jött létre látszólag a semmiből a múzeumként és laboratóriumként egyaránt funkcionáló intézmény falai közt zajlott, szigorúan ellenőrzött szeánszok során.

A téma másik rendkívül lelkes és jeles kutatója Dr. Kürthy Pál volt, aki nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában járt szellemidézésekre, spiritiszta összejövetelekre, elsősorban olyanokra, amelyeket apport-médiumok tartottak. Az egyik számára igen megdöbbentő eseményről- mely Budapesten történt- így emlékezik meg: „ Este 9,20 perckor a kísérleti asztalra és padlóra könnyű tárgyak hullottak le a levegőből. Megállapítottuk, hogy ezek különféle mezei virágok. 10,45 perckor 2-3 cm átmérőjű, tojásdad alakú árnyékot okozó tárgyak hullottak le a levegőből, részben az asztalra, részben pedig a padlóra. ezek mind lassan szállingóztak alá. Miközben az ülésvezető a félhomályban, az asztal fölé hajolva vizsgálgatta a tárgyakat, az ő fejére és tarkójára is ráhullott egy csomó könnyű, illatos virágféle anyag a médium felkapcsolta a villanyt. Kér, nagymarékra való friss, halványpiros rózsaszirmot találtunk szétszórva az asztalon és a padlón.”

Amint az látható, a szellemidézések fénykorában egyáltalán nem számított kirívó dolognak az, ha egy médium esetleg valamit áthozott a mi világunkba onnan, amit mi a szellemek, kísértetek, holt lelkek otthonaként tartunk számon. manapság azért nem annyira ismert ezek a jelenség, mert maguk a szellemidézések és spiritiszta szeánszok is alaposan megritkultak - mondhatni, kimentek a divatból. Talán érdemes lenne ismét felkutatni tehetséges apport-médiumokat, akik a szellemvilágból származó tárgyakat, élőlényeket rendelkezésére bocsáthatnánk a jelenkor roppant fejlett tudományos laboratóriumainak. Ki tudja, talán így sikerülne többet megtudnunk a halál utáni életről…

http://latogatok.hu/news.php?extend.2800