Az emberek ősidők óta keresik és kutatják a hosszú élet titkát. Születtek már ilyen-olyan hipotézisek arra vonatkozóan, hogyan lehet "kibekkelni" a száz évet. Nézzük, egyesek hogy csinálják... |
A matuzsálemi kor bűvöletében Az ősi kultúrákban számos olyan személyről olvashatunk, akik több száz évig éltek. A Teremtés könyvében például Hénok 365 évvel büszkélkedhet, Matuzsálem viszont ennél lényegesen többel, 969-cel. Ádám 930 évig, Noé pedig állítólag 950 évig élt. Ezeket a "földöntúli" adatokat természetesen a "helyükön kell kezelni", hiszen jóval túlszárnyalják a leghosszabb emberi élettartam határát. Éltek-e halhatatlanok?Különböző korokban éltek halhatatlannak tartott személyek. Ilyen személy volt például a régi Szovjetunió területén Igor Korolov szakács, aki 150 évig élt.
A monda szerint Angliában Thomas Parr angol férfi kilenc angol királyt élt túl, és gyomortúltengésbe halt bele 152 éves korában.
A török állampolgárságú Zaro Aga 156 évesen hunyt el, és élete során tizenháromszor nősült, Javeir Pereira kolumbiai indián pedig 168 évig élvezhette e földi létet. A krónikások által feljegyzett és a fentebb említett emberek jó egészségnek örvendhettek, és igen ellenálló szervezettel rendelkezhettek, de ennek ellenére is jócskán fenntartásokkal kell kezelni e rendkívüli eseteket.
Számít az életszínvonalEgyes kutatások szerint a világon a legidősebb átlagéletkorú nők Norvégiában találhatók, a legöregebb átlagéletkorú férfiak pedig Svédországban. ÉrdekességAz eddig leghosszabb életkort Jeanne Calment érte meg a maga 122 évével. 1997-ben hunyt el. Több felmérés született már arról is, hogy hol élnek a világ legöregebb emberei. Itt megoszlanak a vélemények, mert Új-Zéland és Japán vetekszik egymással. De ha megnézzük az érem másik oldalát is, vagyis, hogy hol élnek legkevesebb ideig az emberek, akkor az afrikai országokat kell említeni, ami összefügg természetesen a rossz életkörülményekkel és az alacsony életszínvonallal. A Föld leghosszabb életű népcsoportjai A kutatók, amikor a Föld leghosszabb életű népcsoportjait vizsgálták, csak egy közös jellemvonásra bukkantak, és ez az ivóvíz volt. A népcsoportok jelentős eltéréseket mutattak a táplálékuk fajtáját illetően, de az ivóvíz minden esetben magas ásványianyag-tartalmú volt. Ezen népek szinte mindegyike magas hegyek között él, ahol a "hegyek tejét" vagyis az olvadó gleccserek vizét isszák. Ezek a magas hegyekből lezúduló gleccserpatakok szinte fehérek a kőzetekből kimosott ásványi anyagoktól. Tovább vizsgálva a népcsoportokat kiderült azonban, hogy hosszú életű emberek ugyanúgy fellelhetők a hideg éghajlatú területeken, mint a melegeken, s a hegyvidékeken éppúgy, mint a síkságokon. A napjainkra összegyűlt adatokat kielemezve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a magas korú emberek egészségi állapotának számos mutatója a náluk húsz-harminc évvel fiatalabbakra jellemző. Kik vannak a százas "elitben"?A világ bizonyos részein élnek olyan népcsoportok, amelyek élettartama általában hosszabb az átlagosnál: több ilyen népcsoportot emlegetnek, amelyek közül az egyik az Andokban (Ecuador - Vilcabamba falu), a másik a kaukázusi Abházia és Oszétia vidékén, a harmadik Kasmír pakisztáni felében lévő Hunza-völgy vidékén található. De élnek 100 évesnél idősebb emberek a Japánhoz tartozó Okinawa-szigeten is.
Okinawa - a mesés sziget Már régóta a figyelem középpontjába került a hosszú élet szempontjából jelentős Okinawa-népcsoport, amelyet több orvos is kutatott. Megfigyelték, hogy Okinawa-szigetén nagy számban találhatók száz éves és idősebb, jó kondícióban lévő, aktív emberek. Arra is "fény derült", hogy a szigetlakók naponta az átlagosnál kevesebb kalóriát visznek be a szervezetükbe. Náluk a születéskor várható élettartam 100 év fölött van, így érthető, hogy Okinawán a legmagasabb a világon a 100 év felettiek aránya. Mi lehet az okinawaiak titka? Az okinawai szigetcsoportot korallzátonyok alkotják, a szigetek anyagának alapja összetöredezett és fosszilizált korall. Ezt az "életelixírt" adták az állataiknak, aminek az lett a következménye, hogy a tyúkok lényegesen több tojást tojtak, a teheneknek pedig megnőtt a tejhozamuk. Így termőföldjeiket is ellátták fosszilizált korallal, és saját maguk is elkezdték enni a korallhomokot. A korallpor titkaRészletes vizsgálatok kimutatták, hogy az okinawai korallpor 73-féle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. A Földön fellelhető természetes anyagok egyike sem tartalmaz ilyen sokféle elemet ilyen mennyiségben, ráadásul a szerkezete olyan kedvező, hogy a gyomorba kerülve azonnal ionizálódik, és rövid időn belül felszívódik. A korallport használják csontritkulásban szenvedő betegek, valamint magas vérnyomásban szenvedők is. A korallpor magas kalcium- és magnéziumion-tartalmának köszönhetően erősen lúgosító hatású, tartós adagolásával a testfolyadékok elsavasodott állapota visszafordítható, és jelentősen növeli a szervezet oxigéntartalmát és anyagcseréjét.  A Himalája távoli hegyeiben, Nyugat-Pakisztán, India és Kína között van egy kicsiny királyság, melyet Hunzának hívnak. A hunzáknál ismeretlen a tumoros betegség, és a magas vérnyomás. Átlagéletkoruk 100 év körül van. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A hunzák a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, főzés nélkül fogyasztják, sok tejet és tejtermékeket fogyasztanak, húst pedig csak igen ritkán esznek. Csak csekély mennyiségben használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékok pedig teljességgel hiányoznak az étlapjukról. A hunzák sok hajdinát, kölest, lucernát és olyan gabonaféléket fogyasztanak, amelyek B17-vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a többszöröse annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok. A hunzák egy évezredek ó elzárt magashegyi völgyben élnek, minden kincsük a sárgabarackfáik, amelyet szent növényként tisztelnek. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják. A gyümölcs minden részét felhasználják, így nemcsak a húsát, hanem a magját is. A gyümölcs magját porrá őrlik, sűrű olajat préselnek belőle, és ezt hasznosítják sütésre, valamint világításra is. Nyáron frissen fogyasztják a gyümölcsöt, a hosszú téli hónapokban pedig a kiszárított változatát. A sárgabarack a hunzák számára olyan alapvetőbb élelmiszerforrás, mint nálunk a kenyér vagy a burgonya. A nők átlag 15 -20 évvel néznek ki fiatalabbnak koruknál, a férfiak pedig idősebb koruk ellenére is hosszú ideig megtartják nemzőképességüket. A külvilágból odalátogató orvos-csoportok keresik az okát, hogy ennél a népcsoportnál miért nem találnak rákos eseteket. A kutatók rájöttek, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél mintegy kétszázszor több nitrilozidot (B17-vitamin) tartalmaz.
|
Forráshttp://www.hazipatika.com/
Kapcsolódó hírek:
Paleolit táplálkozás – kőkori étrend?