|
| 2008-08-06 09:57:08, Szerda | | | | | Ó Krisztus, élő Isten Fia, szent angyalaid vigyázzák álmunkat,
pihenésünket, fehérlő ágyunkat.
Mutassanak nekünk szendergésünkben igaz álomképeket, világmindenség
fenséges fejedelme, nagy, titokzatos Király!
Sem démonok; sem baj vagy pusztulás, sem gonosz álmok ne zavarhassák
pihenésünket, mély, zavartalan álmunkat.
Szent legyen ébredésünk, munkánk és egész napunk, amint az álmunk és
pihenésünk zavartalan és szüntelen.
| | | | | 1 komment , kategória: Ősi népek |
|
|
|
| 2008-08-06 09:54:52, Szerda | | | | | A kelták eredete a történetírás előtti időkbe vezet. Nagyon korai kultúrákkal hozzák őket kapcsolatba. Számtalan irányba indultak el Britannia és Írország területén Ke. 400 körül telepedtek le. A Kr. e. IV. század elején kezdődtek a nagy vándorlások .Görög íratok említik meg akelták család szeretetét. Szívesen ültették le őket a tábortűz mellé, hogy meséljenek kalandozásaikról a nőket és a gyerekeket tiszteletbe tartották. Mikor vándorolni indultak mindig őket kocsira rakták először, ez szokatlan volt akkor tájt.
A latin nyelvű leírások elfogult magyarázata a vándorlás okát a kincsszerzésben, a rablásban láttatja.A római birodalom elakarta hitetni a világgal, hogy ők vitték oda a civilizációt. Ezzel indokolták /a történelemben nem utoljára!/ a támadást. Britannia kelta törzsei már az invázió előtt is magas képzettségűek voltak. Híresek voltak tolarenciájukról, vendégszeretetükről és képzettek voltak a harcban és a tudományokban egyaránt. Jellemző volt a népre a kalandozás szinte az egész ismert világot bejárták
Kelta törzsek gazdag családjaiból kerültek ki a druidák, ők nem csak papok voltak de tudósok és népvezetők is. Több mint húsz évig tanulmányozták az orvoslást, a csillagászatot, a kémiát, a fizikát különböző druida központokban. Legfőbb elvük a béke fenntartása és az emberi jogok érvényesítése volt, előszeretettel használták a régi kő építményeket mert rájöttek, hogy a föld energiái ott jobban érvényesülnek. Olyan koponyákat is találtak ebből a korból amin agyműtét nyomai vannak és látható az is hogy a beteg még hosszú ideig élt utána.
Mikor a rómaiak megérkeztek már voltak utak és fém-üvegművészetek létetek. A kelták sikerének elsődlegesen kiváló vasművességük volt az oka : Európa talán legjobb fegyvereit készítették. A harcban segítette őket félelmet nem ismerő bátorságuk is - mely hitükből fakadt. A nők elkísérték férjeiket a csatába, bár nem harcoltak, de a táborban segédkeztek .
Krisztus megfeszítése után négy évvel már megalakult egy kelta-keresztyén egyház. A druida papok egy része is követte az új vallást. A rómaiak üldözték őket mert féltek, hogy a druidák egyesítik a több részre szakadt kelta törzseket. Egységes kelta állam sosem alakult ki.
| | | | | 0 komment , kategória: Ősi népek |
|
|
|
| 2008-02-14 09:39:03, Csütörtök | | | | | Az inka törzsek közti háborúskodások mindennaposak és véresek voltak, s gyakran a teljes közösség kipusztulásához vezettek.
Egy inka hercegnő fia kimerítő tanulmányt írt az inka szokásokról. Itt olvashatjuk, hogy nemcsak arra várt halál, akit nemi erőszak bűnében vétkesnek találtak, "de megölték a szolgáit, rokonait, szomszédait, a vele egy városban élőket és valamennyi jószágát. Senki nem maradt életben... A városra átkot mondtak, kiközösítették, hogy mindenki, még az állatok is elkerüljék." Ez lett vajon a sorsa Machu Picchu lakóinak is ?
Az inka városokban leginkább a kőfaragómunka nagyszerűsége , pontossága gondolkodta el mindenkit. Falakat többtonnás kövekből emeltek, s ezek még ma is olyan szorosan illeszkednek, hogy egy tollkés pengéjét sem lehetne közéjük bedugni.
A köveket sokétűre és jellegzetes módon faragták, így azok habarcs nélkül is tökéletesen összeilleszthetők voltak, akár egy háromdimenziós mozaikjáték darabkái.
Ezeket az épületeket az inkáknak tulajdonítják de a feltehetjük a kérdést hogyan tudtak a kemény gránitból olyan elképesztően hosszú és egyenes tömböket faragni! Bár kivételes szakértelemmel olvasztották, ötvözték a lágy fémeket, arany, ezüst, réz és bronzberakásos, valamint zománcmunkákat készítettek, nem ismerték viszont a vaseszközök gyártásának módját
Soha nem került elő olyan tárgyi lelet, melynek keménysége alkalmas lett volna ilyen ellenálló kőzet megmunkálására... Az inkák egyszerűen nem rendelkeztek effajta kőfaragó technikával. E titokzatos népnek ez a másik nagy rejtélye.
Az nem lehet magyarázat ezekre a titkokra, hogy az emberiség elveszít bizonyos képességeket, melyeket a régi népek még birtokoltak? A druida beavatottak állítólag rendelkeztek a repülés, az időutazás képességével, s befolyásolni tudták az időjárást. Vajon az építők ismerték ezeket az erőket? A választ talán sosem tudhatjuk meg..
| | | | | 0 komment , kategória: Ősi népek |
|
|
|
| 2008-02-09 09:37:28, Szombat | | | | | Az 1530-as évek elején Mexikóba érkező Gonzalo Pizarrót és kis létszámú seregét, minden bizonnyal meglepte, milyen könnyű volt elfoglalniuk az országot. Mert az inkák még nem láttak fehér embert de ismertek egy legendát mely szerint egy szakálas fehér ember érkezik a nagyvízen át aki majd vezetőjük lesz. Mikor észre vették, hogy nem istenek jöttek közéjük már késő volt. Elmenekültek fővárosából, Cuzcóból, és Vilcabamba néven új várost alapítottak, ahol még további 36 évig fennmaradtak.
1911-ben Bingham, a Yale Egyetem tanára azért utazott Peruba, hogy felkutassa Vilcabambát, s meghatározza az inkák utolsó menedékének pontos helyét. Cuzcóban ütött tábort, onnan járta be a környező vidéket. Több napja kutatta már az Urubamba folyó partját, amikor találkozott egy parasztemberrel, aki felajánlotta, hogy elvezeti az általa Machu Picchunak, azaz "Régi csúcs"-nak nevezett közeli hegy ormán található romokhoz. Bingham elismerte, hogy nem mindennapi emlékre bukkant. A tiszta fehér gránitfalak bámulatba ejtették.
Így tárult fel a mai világ számára Machu Picchu csodálatos fellegvára de a tudósok még ma sem tudnak választ adni Vilcabamba pontos helyét illetően.
Kik hozták létre a kövek e szimfóniáját, e roppant épületegyüttest, mégpedig oly kiváló minőségben, hogy még a perui dzsungel könyörtelen markában eltöltött öt évszázad is csak a szalma és nádtetőktől tudta megfosztani ?
Meredek lépcsők vezetnek a gránitszentélyekhez, szökőkutak és virágok díszítik a faragott kőből épült lakóházakat. Machu Picchut az inkák utolsó menedékének tartják, ám sokkal valószínűbb, hogy liturgikus város volt, ahol az inka főpapok és a Nap szüzei imádkoztak isteneikhez, és tanácskoztak az égiekkel.
Machu Picchu templomok, paloták és csillagvizsgálók együttese volt, az uralkodó réteg lakhelye. A város nyugati szélén áll a szent kő ,,a Nap tartóoszlopa". A kis csonka gúla közepéből a sziklatömbből kifaragott, szépen ívelő, óriási kő napóra áll ki.
A főpapok obszervatóriumként használták, megfigyeléseik és számításaik alapján feltérképezték a csillagos ég változásait. Oly tudáshoz jutottak ez által, mely mind vallási tekintéllyel, mind világi hatalommal felruházta őket
A Napot és a Holdat az inkák istenként tisztelték. A napisten, Inti különösen nagy tiszteletnek örvendett, mint az uralkodó őse, minden inkák atyja.
A téli napforduló szertartásán Imit jelképesen az oszlophoz kötözték, így biztosítván visszatérését a következő évben. Az Inti tiszteletére rendezett ünnepségeken gyakori volt az állat és gyermekáldozat.
Katasztrófák idején feltehetően sor került emberáldozatokra is, az inkák mégis inkább más, mai szemmel nézve éppoly bizarr szokásokat követtek. 15. század vége felé, még a spanyolok megérkezése előtt elnéptelenedett. Ám ennek oka a szentélyt övező, mély titkok közé tartozik.
De valóban az inkák építették volna ezt a csillagászatilag és építés szempontjából is pontos építményeket? Állítólag az inkák még a kereket sem ismerték.
| | | | | 0 komment , kategória: Ősi népek |
|
|
|
| 2007-11-10 09:50:59, Szombat | | | | | A maja romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban van. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a birodalom fővárosává tették.
Az itt épült maja templomváros kiterjedése körülbelül egy kilométer volt; lakói kizárólag maja főpapok és magas funkcionáriusok voltak. A alacsonyabb rangú hivatalnokok és földművesek a város körüli síkságot népesítették be és innen látták el a városlakókat.
A tolték behatolások nagy hatással voltak a maja hitvilágra. Az isteneket vérrel kellett táplálni, hogy a halál föld alatti házából a Nap hajnalonként fölemelkedjen. Az áldozatszerzés kényszereállandó háborút eredményezett, amelyben megfelelő számú foglyot kellett ejteni.
Legérdekesebb épülete a Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramistemplom. A toltékok királya emeltette 987 körül. A pontosan észak-dél-kelet-nyugati tájolású, hatalmas, kilenc teraszra tagolódó, négyzetes kőtemplom 55 méter magas. Minden oldalán 91-91 lépcsőfok - mindösszesen 365 (!) - vezet fel a tetőn álló szentélyhez, ,,ahol a legyőzött ellenség szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot" A templom különlegessége a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején feltáruló tünemény: a kelő és nyugvó Nap sugarai által vetett árnyékok egy, a templomból előkúszó kígyó alakját elevenítik meg; a fejet és a farkat a piramis alján és tetején kőből faragták ki.
A piramis belseje egy régebbi piramist rejt, aminek szerkezetére építették később a nagyobb piramist. A külső piramis körülbelül 55 méter magas, kilenc terszra tagolódik, tudósok szerint ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A belső, kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma, a régészek itt fedezték fel a Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg.
A templom vallási, csillagászati és uralkodói célokat szolgált: a templom kilenc terasza a ,,maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta.
A Harcosok temploma lépcsős piramistemplom, tetején két cellára osztott kőboltozatos szentéllyel és Chacmool-szoborral. A gyakran megjelenő istenalakok, akiket felhúzott lábakkal, könyökükre támaszkodva, hátukon fekve ábrázoltak. A hasukon vagy edény vagy egy faragott mélyedés volt, ahová az áldozati tárgyakat, adományokat lehetett tenni.
Van egy négyszögletes épület , a gömbkupolához felvezető csigalépcsővel, amely egy obszervatórium lehetett. A három szintes épület csillagmegfigyelő helyiségének ajtajai és ablakai úgy helyezkedtek el, hogy látni lehetett a Hold legnagyobb észak-déli deklinációját, továbbá a Vénusz bolygót és a naplementét.
A maják a folyosót megvilágító napsugár szögét használták fel arra, hogy megállapítsák a napéjegyenlőségek időpontját. Az El Caracol sarkainál hatalmas, vízzel telt kőedényeket helyeztek el. A víz felszínén visszatükröződő csillagképeket megfigyelve pontosították összetett, de rendkívül pontos naptári rendszerüket.
| | | | | 0 komment , kategória: Ősi népek |
|
|
|
| 2007-10-27 10:08:23, Szombat | | | | | 
Uluru távoli útjelző az "álomidő" korának ösvényein, melyek behálózzák az egész kontinenst. Északi lejtőjét a nyúlkenguru emberek mitikus időbeli otthona volt, míg déli lejtőjét a szőnyeg-kígyó emberek lakták. A hegy közelében két nagy csata zajlott, melyek ma is élnek az őslakók dalaiban és szertartásaiban.
Az "álomidő"-ben délről a mérgeskígyó emberek kegyetlen törzse érkezett az Uluruhoz azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák a szőnyeg-kígyó embereket. Bulari, a szőnyeg-kígyó földanya azonban szembeszállt velük, a halál és a betegség mérgező felhőjét lehelte rájuk, s így győzedelmeskedett a támadók felett. Néhány mérgeskígyó ember testét ma is őrzi az Uluru alakja. A túlélők visszamentek délre, hogy más kígyótörzseket támadjanak meg, ám ott is hasonló sorsra jutottak.
Az északi lejtőn élő nyúl-kenguru embereknek is szembe kellett nézniük egy agresszív ellenséggel, a félelmetes ördögdingóval. Ez a fenevad egy ellenséges törzs dalaitól kelt életre, s mielőtt szabadjára engedték, vad gyűlöletet oltottak belé. A nyúl-kenguruk hihetetlen ugróképességüknek köszönhetően tudtak egérutat nyerni, kétségbeesett menekülésük során ejtett lábnyomaik ma is láthatók az Uluru lábánál lévő barlangrendszerben. Végül úgy menekültek meg, hogy az erőt adó totemet kitépték a fenevad szájából.
A rozsdavörös szikla alapanyaga üledékes homokkő, mely az idők során lemezesen válik le, hasonlóan ahhoz, ahogy a kígyó vedli le a bőrét . Ennek következtében a sziklatömb mindig megőrzi jellegzetes alakját.
A sziklák üregeit több helyen szentként tisztelt barlangfestmények díszítik; némelyek kizárólag csak nők, mások csak férfiak számára készültek. Egyik nem sem nézhet a másik barlangjának irányába, sőt akkor is el kell fordítaniuk a tekintetüket, ha tiltott helyeken haladnak át.
A nyúl-kenguruk területén lévő barlangjába idegenek már nem juthatnak be, itt történik a helybeliek törzsi beavatása, A bennszülöttek szerint a sziklafolyosó különös jeleit és feliratait az ősi mitikus idő s az azt követő korok beavatottjai karcolták a falba. .
| | | | | 0 komment , kategória: Ősi népek |
|
|
|
| 2007-10-18 10:31:21, Csütörtök | | | | | A Chaco-kanyonban élt anaszazi indiánok arról lettek nevezetesek, hogy rendkívüli építményekben laktak.
Településükön a IX. és a XII. század között tizenkét hatalmas házat építettek, amelyek öt-öt emeletének mindegyikén több száz, több szintes szoba volt. Ám a régészek eddig nem tudták megmondani, honnan szállították a bennszülöttek a kanyonba a házakat tartó rengeteg faanyagot. Egy új eljárással azonban a kutatók megtalálták a választ.
Arizona Egyetem geokémikusa olyan kémiai tesztet dolgozott ki, amelynek segítségével megtalálható az a terület, ahol a fák egykor álltak. "Amiként az ember eszik, a fák is ugyanúgy táplálják magukat. Amiként az ételből felvett kalcium beépül az emberi csontozatba, ugyanúgy veszik fel a fák a stronciumot. A mennyiség attól függ, milyen talajon, milyen sziklákon növekedett a fa" - mondta English. A teszt két stronciumizotóp arányának összevetésén alapul. A házakat tartó gerendákból vett mintákat hasonlítják össze a Chaco-kanyon környékén található erdős területek fáiból vett mintákkal. A tizenkét lakóházban mintegy 200 ezer tartógerenda van, ám maga a Chaco-kanyon fában rendkívül szegény. Kérdés, honnan került ez a hatalmas faanyag a lakóépületekhez, minthogy a luc- és az erdei fenyő, a gerendák anyaga már rég kipusztult ezen a tájon.
A minták összehasonlításából kiderült, hogy a fenyőgerendákat a mintegy 100 kilométerrel távolabb eső Chuska és San Mateo hegyről hozták le. A válasz újabb kérdést szült: miként tudták ilyen távolságra elszállítani az olykor 5 méter hosszú, 22 centiméter átmérőjű, 275 kilogramm tömegű gerendákat? Annyi bizonyos, hogy ez a felfedezés megerősíti azt a véleményt, hogy az anaszazi társadalom rendkívül jól szervezett volt.
A környéken elszórtan álló egyéb házak faanyagát is megvizsgálva megállapították, hogy a fák ugyanonnan származnak. "Az anaszazikról eddig is tudtuk, hogy élelmet és edényeket vettek más népektől, lehetséges, hogy a faanyagot is mások közvetítésével szerezték be" - nyilatkozta Jeffrey Dean régész.
A sziklavárosokat és bonyolult úthálózatot építő anaszázik történetét mindmáig rejtély övezi. Az indiánok körében számtalan legenda keringett arról, hogy a kanyonok között valahol egy mesés aranykincsekkel telezsúfolt ősi város, Quivira romjai rejtőznek. Az eltűnt város felkutatására irányuló próbálkozások azonban mind ez ideig kudarcba fulladtak.
| | | | |
|
Kapcsolódó hírek:
Maják: a világ legrejtélyesebb népe