Csaba

„Bizony mondom nektek, hogy a vámosok és a parázna nők előttetek mennek be az Isten Királyságába."

Előzmény

Válasz

folyt:

"És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.”

A kulcsok hatalma a gondolkodásmód befolyásolása, hiszen attól a tanítástól függ a Jézus gyülekezetének a majdani állapota, amit az apostolok később mondanak, tesznek, erre a hatalomra hívta fel Jézus a figyelmet, miután helyreigazította Pétert.
Miért lenne a mennyben is oldva meg kötve?
Isten az embert a saját maga által elfogadott istenképhez mérten is vizsgálja, ha az embernek meggyőződése Istenről valami, akkor az Isten a meggyőződés alapján közelít az emberhez. Ha a középkori pápaság elhiteti Istenről, hogy például haragvó, keresztes háborút akaró Isten, akkor az Isten nem fogja számonkérni az akkor élt emberektől azt, hogy miért gondolták őt ilyen Istennek, illetve az ítéletkor figyelembe fogja venni a kor hitetését. Feltéve, ha Isten maga, nem jelenti ki ennek az ellenkezőjét az embernek. Ez a kötés, amit Őróla tanítanak az apostolok és annak követői, az emberek hiszékenységéhez kénytelen Isten is alkalmazkodni szeretete miatt, tehát a tanítás Istenről köti és oldja az Istenhez tartozó dolgokat, mennyben és földön.

Isten Országa
-------------------
Isten országa. Ország. Az itt található görög kifejezés, ami az ország helyén szerepel királyi uralmat jelent, mégis sokszor az ország szó használják a fordítók, pedig a királyi uralom, feltételez egy királyt, s a király feltételezi a királyság rendjét. A görög szó azért is helyes, mert visszaadja azt a zsidó gondolkodást, aminek a talaján az evangéliumok állnak. A zsidó vallásban, már jóval keresztelő János fellépése előtt beszéltek Malekus samajim-ról, ez szó szerint a menny királyságát jelenti.
Amikor tehát Jézus az Isten (menny, ég) ország (királyi uralom) – ról beszél, a zsidók dicső messiási országról való elképzelésükkel együtt gondolkodva akarja helyre tenni a fogalmat. Teszi ezt úgy, hogy az ember az önzéséből kifolyólag rá nem jellemző önzetlenséget, és a másik emberrel való törődést helyezi előtérbe, az erőszakos hódítás helyett.
A várva várt messiási jólét országa és a béke, nem valamely királyi hatalom fegyveres felkelésével szerzett terület, vagy gazdasági fölény által kikényszerített béke, hanem az ember belsejéből fakadó és az emberek között megvalósuló szeret és jó szándék, aminek kezdeti lépcsőfoka a megbocsátás. Most ki kell térnem, hogy fentebb miért tettem zárójelbe a menny és ég szavakat az Isten után, hiszen joggal kérdezheti bárki, hogy miért ne lenne más a jelentése Istennek és a mennynek. Az ok egyszerű a zsidók nem mondták ki tiszteletből a Jahve nevet és sok esetben behelyettesítették különböző reá utaló kifejezéssel, pl magasságos, örökkévaló, név, erő, és nem utolsó sorban ég és menny kifejezéssel. Amikor tehát ők a menny országáról beszélnek akkor Isten országát (királyi uralmát) értik alatta. Bibliai példa erre sok van, de had említsem meg a Dániel 4:23-mat, amikor azt írja, hogy: „az ég uralkodik”, más fordításban „menny uralkodik”, akkor Isten uralmáról beszél. A mennyet szeretni és félni szavakat használják a rabbik, akkor is Istenről beszélnek, körülírással. A menny és ég kifejezés tehát Istent jelöli. Az evangéliumok idejében még érvényes volt ez a gondolkodás, tehát amikor az evangelisták a mennyek országáról beszélnek, máshol meg Isten országáról, akkor ugyanazt értik még alatta. Jézus is a zsidó környezetének a szóhasználatát használta, hogy megértsék. A Lukács evangéliumában, amikor a tékozló fiú mondja: „vétkeztem az ég ellen”, szintén Istenre utal, így mind az ó és mind az új szövetségben találunk példát az Isten körülírására.
Az Isten hatalma tehát nem az erőszak által, hanem a szeretet által tud messiási országot létrehozni, magyarán az Isten országát, az emberek közreműködésével
Aki, Jézus tanításaira építi az életét, az biztos talajra, mély alapra, kősziklára épít, amit nem ingatnak meg külső hatások. (Lukács 6: 47-49 és Máté 7:24-27) Az emberek gyakran keresnek kifogásokat, hogy miért ne kövessék Jézus tanításait. (Lukács 7: 31-35 és Máté 11:16-19) Jézus tanításai meghasonlást, ellenállást, vitatkozást, összeütközést okoznak, hiszen ellentétesek a világban levő megkövesedett folyamatokkal. (Lukács 12:51 és Máté 10:34 és Tamás 16) Jézus tanításainak a kutatásától senkit nem szabad eltiltani. (Márk 9:39-40 és Lukács 9:50) Felesleges aggódni, inkább bízni kell Istenben!
Az Isten Királyságának a kiteljesedése ahhoz a folyamathoz hasonló, amikor az ember által elvetett mag idővel termést hoz. Az idővel kifejezést a következő kijelentés tartalmazza: „Alszik és felkel, éjjel és nappal.” Ez semmi mást nem jelent, minthogy az idő múlását ábrázolja, magyarul úgy mondanánk, s telt napra nap.
A mag Jézus beszéde, a mag kifejlődése pedig az a folyamat, ahogyan ez a beszéd kiteljesedik az ember lelkében, életében.

Előzmény

Válasz

"Ezt a süket dumát...."

Csaba

A zürzavar abból ered, hogy a sok vallás a hazugságaival és a mendemondáival összezavarta Jézus egyértelmű tanításait.
Idézek egy pár dolgot Tóth Ákos írásaiból:
.....................................................................
„Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?”
A feltett kérdésre Jézus nem egyszerű nemmel válaszol, hanem azt is
megmagyarázza, hogy miért nem a nem. És ebben a magyarázatban először az 1Móz 1:27-et idézi, tehát az első, az Elohista teremtéstörténetből idéz. Ezzel magyarázza meg, hogy a férfi miért ragaszkodik a feleségéhez és miért lesznek ketten egy testté, és nem a
Jahvista szerző„segítőtársas-oldalbordás” történetével.
Jézus tehát végsőokát tekintveazért ellenzi a feleség elbocsátását, mert a nő ugyanúgy Isten képmására lett teremtve mint a férfi. Ugyan, kicsoda a férfi, hogy rendelkezhetne a felesége fölött vagy hogy uralkodhatna rajta – hatalma lenne például elbocsátani őt, mint egy szolgát?
Van-e bármi Jézus beszédében, ami igazolná a patriarchális házasság-felfogást (amely
szerint a férfi a család feje, stb.)? Nincs. Van-e olyan Jézus beszédében, amiből kiderül,
hogy elveti ezt a felfogást? Igen, van. És ez pontosan az Elohista teremtéstörténetre való
hivatkozás. A férfi és a nőegyenrangúsága azon alapszik, hogy ugyanúgy Isten képmása
mind a kettő, illetve: egyikük sem az a másik nélkül! Ezt azért fontos itt hangsúlyozni, mert ebből az is következik, hogy az Isten megismerésének egyik legcsodálatosabb lehetősége az olyan emberi kapcsolat, amelyben a felek nem uralkodnak a másikon, hanem szeretik egymást. Mert láttuk, hogy aki szeret – és csak aki szeret – az ismeri az Istent. Egyszerű megérteni, hogy ez miért van így. Mert aki csak az egyik oldalról éli át a szeretést és a gondviselést, tudniillik arról az oldalról, hogy őt szeretik és reá gondot viselnek, az soha nem fogja megérteni, csak félig, hogy mit jelentenek ezek a szavak. Csak az, aki szeret, és gondot visel valaki másra, az fogja megérteni, hogy mi a szeretés és a gondviselés, mert csak így tesz szert azokra a tapasztalatokra, amelyek tartalmat, jelentést adnak ennek a szónak. Jézus szerint tehát nem az a törvény a norma, amelyet Mózes adott, hanem Isten
szándéka.

"És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak,"
Jézus (akárcsak az ószövetségi próféták mindannyian) elutasította az áldozat elvét. Ha tehát Jézus nem fogadja el jónak azt a vallási közösséget, miért akarná, hogy a gyógyultat visszafogadja az a vallási közösség, amelyet ő maga nem tart jónak. Egy idő után annyi gyógyult mehetett fel a papokhoz, hogy Jeruzsálem figyelmét felkeltette Jézus és a papok jöttek el őhozzá még mielőtt ő felment volna Jeruzsálembe (Mt. 15:1). Ez a szakasz (a polos tisztulásáról) mindhárom evangéliumban majdnem szó szerint megegyezik a bibliakritika álláspontja ebben az esetben az, hogy itt a közös forrásról beszélhetünk, amely mindhárom szinoptikus evangelistának a rendelkezésére állt, vagyis a legrégebbi elveszett Q forrás vagy az ősmárk arámi változata, ami közvetlenül Jézus halála után keletkezett, kiknek szerzői valóban első kézből tudósítottak, vagyis a szöveg nem ment végbe annyi torzuláson. Jézus gyógyítói tevékenységének ellenére sem ismerték el őt prófétának sem. Jézusnak oka volt ezt mondani, hogy hírét elvigyék a főpapnak és a vallási vezetőknek, célja pedig, hogy elkészítse saját útját Jeruzsálembe.
Ezen kívül maga a tény, hogy elment Jeruzsálembe, bizonyítja azt, hogy fontos volt neki, ha nem lett volna fontos nem ment volna el (M 20:17), az életét is kész volt elveszíteni az Isten igazságáért, olyan bizonyosság volt a szívében Istenről. „Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.”

Válasz

Micsoda egy hazug és még elhiszitek? Ez próféta ez egy szófosó..! Még hogy Isten és Jézus adott erőt neki..épp olyan buggyant mint a boszorkány nevezetüek

Válasz

Jézus az igazság és ez nem zár ki semmit kedves barátom, ugyanis bárki bármilyen úton keresheti az "igazságot", hisz ez alapján valójában Jézust keresi.

Előzmény

Válasz

Popper Péter

" Akinek füle van ..."

Előzmény

Válasz

Attila.

" Ha egy közösségnek nincs türelme ahhoz, hogy megvárja tagjainak növekedését és teljes érettségét (megtérését), hanem méltatlanság vagy bűnbánat hiánya miatt kiveti azokat, soha nem lesz alkalma arra, hogy ünnepelhesse megtérésüket, az országba való visszatérésüket vagy belépésüket."


Ezt a süket dumát.......kitől idéztél?

Előzmény

Válasz

Válasz "Tillának";
-engem sem zavar, csak ami zavarni szokott, az a "két"szinűség!(de majd az evolúció
során eljutunk oda, hogy nem lesz különbség az almák között sem ( az uniformitás
szabálya alapján minden alma rózsaszin lesz átmenetileg) - és mosolygó! :))

Előzmény

Válasz

Válasz Mariannak (szeretettel);
-Meg(t)érés után pirosak, amig éretlenek vagyunk, addig zöldek!

Előzmény

Válasz

Ezek az almák milyenek?
Engem nem zavar a szín, mert úgy fogadom el ahogy van.
Ami zavarni szokot az az, hogy téli avagy nyári....

Előzmény

Válasz